József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
I»» 2 -másik két kar által meghirdetett speciálkollégiumok közül az őket érdeklőket felvegyék. A karok ezek megfelelő publikálásáról intézményesen és szervezetten gondoskodnak. 6/ A Tanárképzési és a Nevelési Bizottság megtárgyalta az egyetemen folyó tanári hivatástudatra nevelés helyzetét s javaslatait a Rektori Tanács február 28-i ülése tárgyalja. 7/ Ismét megszervezésre került 1984—ben az V.évesek számára 8 külső iskolai gyakorlat, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók a gyakorló iskolán kivüli tanitási tapasztalatokat szerezzenek. 8/ A tananyag ellátottsággal kapcsolatosan, illetőleg az egyetemi jegyzetkladási jog megszerzésével kapcsolatosan többszörösen történt tájékoztatás arról, hogy az önálló kiadási jog megszerzésének jelenleg sincs elvi, illetőleg jogi akadálya. Ugyanakkor az önálló kiadású oktatási anyagok megjelentetése olyan anyagi megterhelést jelentene elsősorban a hallgatók számára a lényegesen nagyobb beszerzési ár miatt, hogy annak bevezetésére az egyetem vezetése nem vállalkozhatott. Ismeretes, hogy a tankönyv, illetve jeg.yzetkiadás egész kérdéskör rendezésére rendelkezés előkészítése van folyamatban; ennek előmunkálataiban az oktatási rektőrhelyettes is részt vett. A MM munkaterve szerint a témát a Minisztérium vezetése 1985. májusában tárgyalja meg. A legfontosabb kérdés ebből a szempontból a központilag kezelt dotáció decentralizálásának aránya. Nem hallgatható viszont el a témával kapcsolatosan egy másik tény. Tudott, hogy az egyetem vezetése évrŐl-évre a karoktól, központi egységektől jegyzettervet kér be.Meglepő, de valós tényt tartalmaznak a következő adatok* az 1984-re bejelentett házi jegyzetek és a megvalósulás az alábbi számokban fejeződik ki ÁJTI bejelentve 6 jegyzet, leadva, ill.elkészült 2 BTK H 15 n 1 TTI " 30 H 5 Kibernetika " «• n 1 Lektorátus **tt 1 51 10 9/ Mivel a legkülönbözőbb egyetemi fórumokon, elsősorban az ifjúsági parlamenteken rendkívül hangsúlyos kérdés volt az egyetemi nem szakos nyelvoktatás kérdése és ez természetesen a hallgatók szakmai-tanulmányi munkája szempontjából is súlyozott kérdés, e témával - az szirányu oktatást elsődlegesen ellátó Lektorátus véleményének bekérésével és megkonzultalásával - az alábbiakban kissé részletesebben foglalkozunk. A 121/1974.OM sz. miniszteri utasitáa átfogóan szabályozta az addig meglehetős memtörődömaéggel kezelt nyelvoktatást és ami talán a legjelentősebb, kimondotta, hogy a nyelvet alapozó tárgynak kell az egyetemen tekinteni, és ennek megfelelően kezelni. Az Összegyűlt tapasztalatok alapján 1981-ben a 104.sz. utasítás közelitette az egyetemi tanmenetet az addigi csaknem kizárólagos szakszövegforditási szférából a beszélt élő nyelv felé, ennek megfelelően uj vizsgaformákat állapított meg, és ami egy évtized elteltével az első utasítás után a legfontosabb volt, heti 2 óráról heti 3 órára emelte a kötelező nyelvórák számát, nyolc félévben szabva meg az oktatás összidejét, de lehetőséget nyújtva az előrehozott vizsgákra /ami egyetemi aza-
