József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

lío / d/ A magyar szakszervezeti mozgalomnak megszületésétől kezdve egyik jellegzetessége volt a aokazinü közművelődési te­vékenység. Ezzel szemben az egyetemi szakszervezetnek a leg­utóbbi időkig nem volt önálló' koncepciója saját közmiivelődóai feladatairól, tevékenységének lehetséges irányairól. Vannak önálló rendezvényei /mikulás-estek, nyugdija3 talál­kozók, nőnapi Ünnepségek, kirándulások atb./, az utóbbi időben a kulturális szervezés munkájából is részt kért éa a TIT $el is önállóan kapcsolatba lépett. Egyik önálló problémakör, mely legutóbb nagy figyelmet ka­pott, a dolgozói klub, melyre több gondot kellene fordítania, a másik az egyetemi munkás - éa adminisztrátor rétegek felé irányított közművelődési tevékenység lehetne. Azt is át kellene gondolni, hogy az egyetemen kivül milyen szerepe legyen - lehet az egyetemi szakszervezet közművelődési tevékenységének /pl. az oktatók bekapcsolása a külső ismeret­­terjesztő munkába, atb./. x x x A fentiek összefoglalásaként megállapítható, hogy az egyetemi közművelődés nem jellemezhető egységesen. Egyfelől egyetemünkön sokrétű, tartalmában és formáiban egyre gazdagodó közművelődési­­kulturális tevékenység folyik. Különösen jelentősen fejlődtek és eredményesen tevékenykednek a központi szervezésű-irányítású közművelődési formák, csoportok. Másfelől a mozgalmi jellegű kulturális-közművelődési tevékenységre inkább a visszaesés, vagy stagnálás a jellemző. Amióta e tevékenység irányítása és végzése közvetlenül az állami szervek feladata is lett, a társadalmi és helyi /kari/ szervek - a kollégiumok kivételével - nem tudták ki­alakítani saját tevékenységi körüket, sajátos feladatukat a köz­művelődés területén. Hallgatóink igen széles rétegei még pasz­­sziv befogadóként sem /vagy alig-alig/ kapcsolódna be az egye­tem, a város kulturális életébe; a KISZ szervezetek pedig nem találták meg azokat a formákat éa módszereket, amelyek révén a hallgatók bekapcsolható a rendszeres kulturális-közművelődési tevékenységbe. Ezért a közeljövő egyik legfontosabb feladata a hallgatóság irányában való ’•nyitás". Emellett változatlanul nagy figyelmet kell forditani az aktiv, öntevékeny művelődési formákra,- 12 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom