József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

8 -a BTK-n a továbbképzés óvek óta azonos keretek között folyik, nevezetesen az ösztöndíjas gyakornoki rendszer keretében.

Az említett rendszer tervezett módosítása nemcsak a tudományos-szakmai továbbképzés esélyeit csökkenti, hanem egyúttal az egyetemi káderutánpótlást is lehetetlen helyzetbe hozza.

E mellett - hasonlóképpen mint a jogászoknál - szükség lenne általános szakmai továbbképzésre is. Ez utóbbi a tanárok esetében a megyei Továbbképző és Módszertani kabinetek keretében folyik. Azt kellene tisztázni és végképp lezárni, hogy az egyetemeknek le3z-e a továbbiakban külön szerepük a tanár-továbbképzésben, és ha igen, mi?

3./ Az oktatás korszerűsítésének helyzete

Az oktatás korszerüsitósóre irányuló tevékenység az egyetemi munka folyamatos, mondhatni természetes - az oktatók többségének munkáját és gondolkodását befolyásoló - része lett. A korszerűsítési munkának egy-egy tantervmódosítás különösen nagy lehetőségeket ad. Az Oktatási Minisztérium 1975-ben a Természettudományi Karok, 1979-ben pedig a Oogi Karok uj tantervi irányelveit adta ki. A Bölcsészettudományi Kar uj tantervi irányelveinek tervezete még nem lépett életbe.

Mindezek azt jelentik, hogy ezen a téren a Természettudományi Kar tudott a legnagyobb előrehaladást elérni, amellett, hogy a másik két karon is jelentős előzetes munkálatok folytak a korszerűsítésre vonatkozóan. Ugyanakkor érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az oktatás korszerűsítésére fordított tevékenység aránytalanul nagy részét jelenti a különböző szervezeti kérdéseknek, tervezeteknek, dokumentumoknak - időben is gyakran mértéktelenül elhúzódó - vitái, formálgatásai. Ezeknek bi