József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

uráli népek hitéletének éa a kereszténység összehasonlitó vállástörténeti vizsgálata/, megállapítja:

"A fent említett problémák jobb megvitatását elősegítené, ha történés zekkel, vállás történés zekkel t filozófusokkal, általános nyelvészekkel együttműködve több szakmai-ideológiai konferenciát rendeznének ezekről a kérdésekről...” Hasonló módon igényelné a szakmai-ideológiai kérdések interdiszciplináris vizsgálatát a Néprajzi Tanszék vezetője.

2. Az általános tantervi kérdések között nagy hangsúllyal sze repelnek a filozófiaoktatásának immár akutnak nevezhető problémái.

A legtöbb tanszék határozottan azt tartaná helyesnek, ha a marxista képzés a filozófia oktatásával kezdődnék, mert a bölcéész-szakok mindegyikének kezdettől épitenie kell filozófiai alapismeretekre. Ezek hiányában vagy a szaktárgyaknak kell filozófiai kérdések tárgyalásába bocsátkozniuk ahelyett, hogy a filozófiai tételek szakmai-rmódszertani alkalmazására fektethetnék a hangsúlyt, vagy kénytelenek belenyugodni a szakmai anyag filozófiailag - elméletileg nem kellően megalapozott elsajátításába.

Még nagyobb nyomatékkai merül fel az alapos filozófiatörténeti oktatás hiánya. Ezzel kapcsolatban a tanszékvezetői jelentésekben a következő megállapításokat olvashatjuk:

’’Károsan érezteti hatását az irodalomtudomány oktatásában, hogy a hallgatók filozófiatörténeti tudása rendkívül hiányos mind a klasszikus, mind a mai filozófiatörténetből. Ajánlatos lenne a filozófiatörténet oktatását szervesebbé, rugalmasabbá tenni aziránt is, hogy más-mán szakon, más-más tematikát alkalmaznának, ha másként nem lehet, legalább speciális kollégiumok utján. Mindamellett szükséges lenne a mai polgári filozófiai irányzatok kritikus ismertetése.”