József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1977-1978, Szeged
Az is megállapítható és elgondolkodtató, hogy "a hallgatók egy jelentős része - noha foglalkoztatják ideológiai problémák - nem hajlandó időt és energiát forditani az elmélyültebb önálló tájékozódásra". Ez a jelenség az önállóságra nevelés hiányosságaira vall. A politikai köri tevékenység - bár az utóbbi érékben tömegessé és intenzivebbé vált - még mindig csak kb. a hallgatóság felének az aktivitását váltja ki. A marxista tanszékek oktatóinak tapasztalatai szerint, a párt politikájával szemben ellenséges megatartás nem tapasztalható hallgatóink körében, de elég divatos az ellenzékieskedés, ami főként abban nyilvánul meg, hogy bírálnak minden "hivatalos" álláspontot,hézetet, általában mindent, amit társadalmunk vagy az egyetem nyújt, hogy csak a hibákat, a visszaéléseket \eszik tekintetbe, az eredményeinket nem.Ez a magatartás azonban az esetek többségében nem politikai szembenállást takar, hanem a fiatalkor tapasztalatlanságából, dialektikus gondolkodásuk hiányosságaiból fakad. Mindenesetre nem mehetünk el mellette, mert könnyen fajulhat egészségtelen, sőt veszélyes ifjúsági avantgardizmussá. Az ifjúság egy kis és mennyiségileg nehezen meghatározható hányadára még hatnak a vallásos nézetek, részt vesznek vallsfes szertartásokon.Mindenesetre - az egyházak és az állam, a hivők és a marxisták sok tekintetben uj viszonyát is figyelembe véve - fokozni szükséges a világnézeti nevelésen belül az ateista nevelést. V. Az egyetemi világnézeti nevelés tartalmi és szervezeti fejlődése nagy mértékben köszönhető a Magyar Szocialista Munkáspárt egyetemi szervezete irányitó agitációs és propaganda tevékenységének. Mind az Egyetemi Pártbizottság és annak Ágit. Prop. Bizottsága, mind a kari pártvezetés folyamatosan elemzik az ideológiai munka helyzetét mind a hallgatók, mind az oktatók körében, és meghatározzák a legfőbb tartalmi és szervezeti feladatokat. A párt nemcsak irányitó tevékenységével, hanem sok
