József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

I- 2

-1./ Nem volna célszerű a határozat kapcsán egyetemi munkánk minden fontosabb kérdésére kitérnünk. - Bár kétségtelen, hogy e2t minden erőltetettség és belemagyarázás nélkül megtehetnénk. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy pl. a tudománypolitikai-, a káderpolitikai-, az ifjúságpolitikai határozat értelmezése és alkalmazása megtörtént, érvényesitésük folyamatban van. Ha az ifjúságpolitikai határozathoz még hozzávesszük, hogy a III. Felsőoktatási Nevelési Konferencia anyaga is közkézen forog, valamint számos helyi határozatunk és állásfoglalásunk is érint lényeges idevágó kérdéseket, megengedhető, hogy most ne térjünk ki külön pl. a nevelés, a demokratizálás, a káderpolitika stb. kérdéseire. Egyébként is ez a kör lehetővé teszi, és egyben talán el is tűri, hogy az előterjesztés ne törekedjék a téma arányos kikerekitésóre. Egyrészről tehát nem merülhetünk bele részletesen minden feltett kérdés tárgyalásába, másrészről ugyanakkor elkerülhetetlennek látszik az ismétlődés veszélye.

2. / Magának a határozatnak az értelmezését megkönynyiti Aczél elvtársnak tudatosan hangsúlyozott két tétele: a/ a javaslatok és a döntés az igények és lehetőségek szigorú számbavételén alapulnak, b/ feladataink nem szervezetiek, hanem minőségiek, tartalmiak.

Nyilvánvaló hogy a fenti megállapitásokat célszerű nekünk is mérceként alkalmazni.

3. / Az is kétségtelen, hogy a határozat hosszabb időre szabja meg az oktatásüggyel foglalkozók teendőit. Ezzel kapcsolatban Aczél elvtárs int a megalapozatlan előrehaladástól, figyelmettet az oktatás stabilitásának fontosságára. Az értelmezéshez tartozik, hogy a fentiekkel kapcsolatban jelentkező két veszélyes tünetre felhivjuk a figyelmet. Az egyik: nem éppen a mi köreinkre jellemző, de előfordul, hogy az azonnali produkálás vágyától sarkallva átgondolatlan, mert átgondolhatatlan intézkedések, állásfoglalások, vagy