József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

diákotthoni látogatások keretében végzik. Hasznosnak bizonyulnak a tanulmányi kirándulások is ebből a szempontból. Magától értetődő,hogy a különböző oktatási formák nevelési hatékonysága - nem számítva az eltérő pedagógus egyéniségeket - különböző, a speciál kollégiumok, szakdolgozati szemináriumpk, diákköri foglalkozások, általában a kisebb hallgatólétszámmal dolgozók kötetlenebb jellegű foglalkozása nevelési szempontból eredményesebbek, mint a tömegórák. Ezek a tapasztalatok is az oktatómunka gyakorlati jellegűvé tétele mellett szólnak: prelegálás helyett instruktiv szakmai beveaáésre, anyagrögzitésre, ellenőrző szemináriumok helyett termékeny témák feldolgoztatására kell irányulnia a munkának.

A karok oktatói, állami és pártvezetés, tudatában vannak a felsőoktatási nevelőmunka kialakulatlanságából adódó problémáknak, ezért szükségesnek tartják, az átgondolt nevelési koncepció, a tervszerű és összehangolt pedagógia ráhatás formáinak, módszereinek kidolgozását.

A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek helyzetét a kari pártszervezetek az év folyamán elemzés alá vették. Megállapításaik teljes mértékben összhangban vannak az állami vezetés tapasztalataival. A konzultációkat a következőképpen foglalhatjuk össze:

a/ A karok nemcsak az egyetemre bekerült fizikai dolgozók gyermekeit segítik, hanem sikeres előkészítő tanfolyamokat, Studium Generale-kat is szerveznek. Probléma az, hogy az ilyen tanfolyamokon a tényleges fizikai dolgozók gyermekeinek az arányszáma csökkent.

Megemlitendőnek tartjuk, hogy a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar néhány KISZ alapszervezete igen dicséretesen és hasznosan patronált tanyai iskolákat is.

b/ A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredménye általában eléri, sőt több esetben meg is haladja se illető évfolyam átlagát. A lemorzsolódási adatok sem kedvezőtlenebbek, az átlagnál.