József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged

^ 10 -Art

sokkal inkább alkalmas felesleges vitafcrrások ■fceisjii'bé— sére, semmint hasznos iránymutatásra.

d/ Alig, vagy csak formálisan teljesíthető előirás, hogy a vizsgáztatási időpontok a félév elején állapíttassanak meg, /Lehetséges ejyóbként, hogy a 16. pont félreérthető fogalmazása nem is ezt kivánja rögzíteni/. Követelményként előírható és előírandó viszont az, hogy a vizsganapok kijelölése a vizsgaidőszakot megelőzően egy hónappal állapittessék meg,

B/ A vizs£ák,_illetve_a_tanulmányi munka értékelése^

Örvendetesen megállapítható, hogy úgy a karok, nlnt a KISZ által tett észrevételek a követelmények fokozását, ah értékelés reálisabbá tételét és "szigorítását” célozzák. Ezt bizonyítják az alábbi javaslatok.

a/ Túlnyomó az ellenvélemény a 29. pont azon kitételével-, kapcsolatosan, mely az átlagszámításnál a korábban kapott elégtelen osztályzatot figyelmen kivül kivánja „ hagyni. Javasolt lehetőségek? 1/ áz elégtelennek a különböző juttatásoknál történő figyelembe vétele, 2/ Az elégtelennek a tanulmányi átlag kiszámítása szempontjából történő negativ értékű súlyozott számítása /pl. sikeres javítóvizsga esetén a kapott osztályzat értékének csökkentése meghatározott kulcs szerint a korábbi elégtelen alapján/. 3./ Az először megismételt vizsga elégtelen, volta esetén /második bukás/ e jegy veendő figyelembe, függetlenül az esetleges későbbi sikeres javítástól. Valamennyi javaslat szerint el kell kerülni ezt a mél- -. tánytalán helyzete c, hogy az első vizsgaidőszakban helytállni kivánó hallgató hátrányosabb helyzetbe kerüljön azoknál, akik az első vizsgaidőszakot kihagyva teszik le .. vizsgájukat. Ez az időnyerés az évvégi vizsgáknál /juniusszeptember/ igen jelentős lehet.

b/ Vitathatónak tekinthető a 31. pont, amely valamely vizsgának, két alkalommal történő megiferiétlésére ad lehetőséget. Egyetemünk rektorának az I.egyetemi tanácsülésen