József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

a MinisztériuB által kiadott szempontokat, amelyek a faiváteli vizsgák tapasztalatait kívánják összegyűjteni. Véleménye szerint az egyetemi felvételi vizsgák egy-egy hallgató életére, annak további sorsára döntő kihatással vannak. Azok a hallgatók akik választott szakjuk egyetemi felvételi vizsgáján megfeleltek, a tapasztalat szerint általában véve el is szokták végezni az egyetemet* A rektor által említett első minisztériumi szemponttal kapcsolatban, amely szerint figyelembe kell venni a felvételi vizsgákon a felvételre jelentkező érettségizettek előzetes képzettségét, teljesen egyetért a Szauder elvtárs által kifejtett azon megállapítással, amely szerint a felvételre kerülő egyetemi hallgatók helyesírása és nyelvtani tudása nem kielégítő. Hibák vannak a beszédkészség és önállóságuk terén is, ezt mutatta a matematikai és fizikai felvételi vizsgák eredményei is* Valószínűleg hibák vannak a középiskolai oktatásban és a legfeltűnőbbeknek vélt hiányosságokra itt rá kellene mutatni* Javasolja, hogy a minisztériumban felterjesztendő ügyirathoz mellékelni kellene mindhárom kar dékánjának itt most (lőadött beszámolóját* Tapasztalata szerint a középiskolai oktatásban túlsúlyba kerül a lexikális ismeretek bemagoltatása, Így az önállóság kifejlesztésére kevés gondot fordítanak* A beszédkészség és az önálló gondokodás terén hiányosságok vannak, s ezekre a hiányosságokra az egyetemen sem figyelnek fel kellő gonddal* Hind a középiskolai oktatásban, mind az egyetemiben meg kellene találni az útját valamiféle változtatásnak, javításnak* A második minisztériumi szemponttal kapcsolatban ugyancsak egyetért Szauder dékán véleményével, amely szerint a vízsí«követelményeknél nem a ’’bemagolis”, hanem az intelligencia és rátermettség elbírálása a döntő* A harmadik szemponttal kapcsolatban javasolja elfogadásra azt a természettudományi kari álláspontot, amely szerint az egyetemi felvételi vizsgára kerülő érettségizettek maximális iskolai pontszáma 10 legyen, az egyetemen elérhető pontszám maximuma pedig 20* Az előző pontozási rendszer kétségtelenül a középiskola leértékelését jelentette* De ez a jelenlegi teljesen egyenlő értékelés a középiskolai és az egyetemi pontszámok arányát illetően a “ ló másik oldalára” való átesést mutatja* Helyes len; e az, ha statisztikailag, a számok tükrében kimutatnák, hogy milyen az eredmény egy—egy felvételi tantárgyból az egyetemi felvételi vizsgán, s ennek összehasonlításaként milyen volt az eredmény egy-egy középiskola érettségi vizsgáján* Ez megmutatná, hogy milyen értékű munkát végzett a középiskolában tanitó az a tanár, akinek 7-Ö tanulója közül 7-nek a teljesítménye nem volt elfő.,adható, vagy ennek fordítottja-8-