József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

AO

ként 7-nek a teljes!trnénye megfelelő volt«

Dr»Márta Ferenc elmondja, hogy résztvett egy olyan értekezleten, amelynek tagjai műegyetemi és más egyetemi emberek voltak, s a mérnökképző egyetemek jelenlevő képviselői annak a véleményűknek adtak hangot, hogy náluk a középiskolai eredmény körülbelül reális, és nagyjából egyezik az egyetemi felvételi jegyekkel« Nem elég az, ha itt megállapítják, hogy bizonyos középiskolákból sok gyenge képességű tanuló került be az egyetemre; főleg a tanári szakokra áll ez, ha nem tudjuk közölni annak a tanárnak a nevét, akinél elbírálási hibák okozták a feljavított középiskolai érdemjegy megadását« Az ilyen tanárok nevének közlését kellene elérni az illetékes oktatási szerveknél, hogy figyeljenek fel azokra az iskolákra, és azokra a tanárokra, ahol ilyen lazaságok voltak tapasztalhatók« Ha egy tanár azt tapasztalja, hogy laza munkáját az egyetemi felvételi vizsgák tükrében ellenőrzik, akkor meg vau a lehetőség arra, hogy őzen a hibáján javitson« A levelező hallgatók követelményeinek szintja egyenlő kellene ho.y legyen a nappuli tagozatos hallgatókkal szemben támasztott követelményekkel, mert a jogi kar dékánja itt nem mondta el, amit-a rektori tanácsülésen elmondott, hogy a jogi karon az államvizsgázó hallgatók átlag vizsgaeredménye 2 egész néhány tized volt annak ellenére, hogy 50%-os bukás előzte ezt int • Egyenlő követelményeket kellene támasztani mind a levelező, mind a nappali hallgatók vonatkozásában« A levelező hallgatók ugyanis éppen olyan diplomát kapnak, mint a nappali tagozatosak«

Pr«Korom Mihály elmondja, ho, y kétszeres örömmel hallgatta a jogi kai dékánjának beszámolójából azt, hogy a levelező hallgatók száma csökken a korábbi évekéhez képest« Ha a levelező oktatás elterjedtségét országos vissonylatban nézik, akkor felmerül az a kérdés, hogy minők tanul tulajdonképpen az ország kétharmad része levelező oktatás formájában« Népgazdasági szempontból van-e ennek eredménye és hatása? Befolyásolni kellene a felsőbb szerveket, hogy csökkentsék a levelező hallgatók felvételi keretszámát, mert sok embernek - tapasztalata szerint - nincs szüksége arra, hogy elvégezze az egyetemet, mert népgazdasági szempontból ez nem előnyös országos kihatásait tekintve« Azzal ugyanis, hogy az Alkotmány biztosítja mindenki részére a továbbtanulás jogát, nem egyenértékű az a megállapítás, hogy mindenkinek feltétlenül tovább kell tanulnia« A tapasztalat jelenleg azt mutatja, hogy a magas jelentkezési aráuyszáanak és a felvetteknek nem áll rendelkezésére megfelelő számú hely és me^v-9-