József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
- 5 -Az oktatói ka: összetétele lényegében kialakultnak tekinthető és az eddigihez hasonló nagyarányú létszámgyarapodás már nem várható. Egészséges fluktuációval azonban számolnunk kell. Az uj tervidőszak előkészítésének legfőbb feladata lesz a minden oldalú helyzetelemzés alapján a jelenlegi oktatók fejlődésének és nevelésének meggyorsítása. II. MEGJEGYZÉSEK ÉS JAVASLATOK A káderfejlesztési tervek, megítélésünk szerint» az esetek többségében lényegesen nagyobb terjedelműek voltak a kelleténél. Az egyéni tervek gyakran a minősítések átfogalmazott formák konkrét és ellenőrizhető munkát kijelölő célkitűzések nélkül. Javaslatunk a2* hogy a következő káderfejlesztési terv elkészítésénél a kitűzött feladatokat szabatosan és időbeni ütemezéssel Írják elő, továbbá mellőzzék az ilyen feladatok kitűzését* mini pl» I «vegyen fokozottabban részt a nyelvtanulásban.» Az idegen nyelvekben v.áó jártasság hivatalos rögzítése inkább a minősítések elkészítésénél lehet feladat* a káderfejlesztési tervben csak a nyelvvizsgák letételét kellene előirányozni. Ezzel kapcsolatban felmerül a tervben kijelölt feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Az oktató-nevdő munka területén pl* csak azt lehet könnyen és egyértelműen megállapítani, bogy valamely oktató egy újabb tárgy anyagából előadások tartására leié szült-e, az uj jegyzetet elkészitette-e, de nehezen ígérhető fel a tanszékvezető személyes elenőrzése néikül az oktatómunka színvonala és a nevdőmunkában való részvétel. Éppen ezért szükséges lenne minden tanszéki káderfejlesztési terv általános részében megtervezni az ellenőrzés módozatát is. Kívánatos volna, hogy az ellenőrzés íery legalább karonként egységes legyen. Szükséges az is, hogy a káderfejlesztési tervek a tanszékek munkájában folyamatosan napirenden legyenek* A káderfejlesztési tervek végrehajtásának állását és az elvégzendő feladatokat, legalább évenként, tanszéki értekezleten kellene megvitatni, A tanszéki értekezletek tártain] d emzése elengedhetetlenül szükségesnek látszik. Al oktatók fejlődése érdekében nem vehetjük csupán a határidős teendőket számba, meg kell vizsgálnunk az egyes oktatók világnézeti, politikai fejlődését, oktató-nevelő és tudományos tevékenységének eredményességéi, illetve emberi magatartását* Ennek érdekében igen fontosnak tartjuk a tervkészítés előtt központilag jól kidolgozott szempontok közzétételét Az eddigi tapasztalatokból arra következtethetünk, hogy a legnagyobb segítséget a folyamatos ellenőrzés jelenő* amelynek hatékonyabb formáit éppen a jövőben kell kidolgozni. A szakmai önképzésnek külön pontban való szerepeltetése nem látsák indokoltnak* mert annak egy része az oktató-nevelő munkához* más része pedig a jobban felmérhető tudományos munkájióz tartozik. Az oktató-nevdő munkától sem a tervben* sem a felmérésben nem célszerű a marxizmus-leninizmus alkalmazásának kérdését elválasztani, valamint külön kiemelni a világnézeti név dómunkét. A neveié d kérdéshez a marxizmus-leninizmus alkalmazása, mind pedig a világnézeti nevelőmunka szorosan hozzátartozik. Az ideológiai képzés módjának meghatározása eddig is has mos volt és a jövőben is célszerű lenne.
