József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

Állam- és Jogtudományi Karon 4 személyt, a Bölcsészettudományi Karon 6 személyt és a Természettudományi. Karon 15 személyt terveztek be, akik közül az első esetben 2* a második esetben 2. illetve a TTK-fl 5 szerezte meg a címet, A lemaradás okaiként a következő tényezők jönnek számításba 1

3•/ A tárgyi feltételek megvalósítási ütemében lemaradás mutatkozott, b/ A szrkkópzett segédszemélyzet létszáma nem emelkedett kellő módon, c/ Az oktatási terhelés váratlanul jelentősen megnövekedett, d»/ Sok oktató társadalmi elfoglaltsága nagymértékű volt.

G./ Némely esetben nem eléggé körültekintően - az oktatók tudományos előrehaladásának várható ütemét mintegy figyelni® kívül hagyva - dön> itek a káderfeji asz tési terv célkitűzéseiről. Megfigyelhető egyrészt a «mennyiségi* szemlélet, másrészt a «fokozatos* szemlélet domináló szerepe» Itt lényegében a tudományos publikációk számszerű regisztrálásáról, bizonyos fokú fetisizálódá sár ól* illetőleg a kandidátusi íokozat megszerzésének helyenként a reális feltételektől elvonatkoztatott erőltetésről van szó. Természetesen, amikor ezt szóvá tesszük, a túlzásokat bíráljuk és nem a helyes, reálisan fokozható követelmények s zukségasségót kifogásoljuk.

3» Ideológiai képzés

Az ideológiai továDDképzés és önképzés különböző formáiban /esti egyetem, kandidátusi minimum» tanszéki szakma-ideológiai viták/az. oktatók többsége részt veti« vagy részt vesz és teljesítette a káderfejlesztési terv idevonatkozó célkitűzéseit. így pl. a tervidőszak alatt a Jogtudományi Karon 14» a Bölcsészettudományi Karon 11 és a Természettudományi Karon 48 fő végezte el az esti egyetemet. Továbbra is időszerű feladat az önképzés vagy továbbképzés keretében szerzett marxista-leniuista ismeretek /szakideológiai viták tanulságai/ alkalmazásának elősegítése az oktató-nevdő munkában,

4. A marxizmua-lemaizmiB alkalmazása, világnézett nevelési munka

A káderfejlesztési tervek erre a kérdésre vonatkozólag konkrét célkitűzéseket nem rögzítettek és bizonyos tekintetben nem is rögzíthettek, a beszámolókban a tanszékvezetők által adott értékelések leginkább az oktatók minősítésébe illő megállapításokat tartalmaznak. Pl, az oktató a szaktárgy oktatásán keresztül ideológiai nevelést is nyújt, az oktatáson kívül a Hallgatókkal külön is — esetleg a kollégiumban - foglalkozik, a szakmai -ideológiai vitákon segítséget nyújt oktató társai számára abDan a kérdésben, hogy hogyan kell alkalmazni az ideológiai ismereteket stb.

5, Politikai és társadalmi munka.

A személyi fejlesztési tervek bizonyos esetekben rámutattak arra, hogy egyes oktatókat nagyobb mértékben kell társadalmi munkára nevelni* más esetekben a társadalmi munkával való túlterhelés csökkentését irányozta elő a terv. Sajnos még mindig jelentős aránytalanságok mutatkoznak ebben a yonaíkozáaban. Ezek kiküszöbölés ere a társadalmi szervek és az állami vezetés még szorosabb együttműködésére van szükség.

fi, Szakm a önképzés

A személyi tervek több esetben irányozták elő a tudományos fokozatok megszerzését, uj tárgy előadására való felkészülést, jegyzet-, vagy könyvírást, a terv teljesítése mindékor lemérhető volt.-3 -