József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
során * hallgatók gyermekismeretre tesznek szert, é* gyakorlatilag alkalmazzák az I* évfolyamai tanult általános lélektani, valamint a Ii, évfolyamon tanult fejlődés éa neveléslélektan! ismereteket. A III. éves hallgatók didaktikai éa nevelési gyakorlatokon vesznek részt. A didaktikai gyakorlatokon félévenként 2r-2 alkalommal 12-15 fős csoportokban a város középiskoláit látogatják meg. A gyakorlatok alkalmával 1 óra előkészítés után Z órát látogatnak meg. s megbeszélik az ott tapasztaltakat előre megadott szempontok alapján. E gyakorlatok «órán a didaktikában tanultak gyakorlati megvalósulását Ügyelhetik meg, s tanulmányozzék az elmélet és a gyakorlat szoros összefüggését, E gyakorlatok iránt évrőUévre nagyobb a hallgatók érdeklődése* Ez egyben hivatástudatuk erősbödósót is mutatja. A nevelési gyakorlatok során heti 1 órában* ÜL gyakorlatilag sokszor 2 árában a tanítási órán kívüli tanári munkát s ennek gyakorlati kérdéseit tanulmányozzák a hallgatók. A szakkörök, az önképzőkör munkája mellett részt vesznek a KISZ alapszervi munkában is. Az ifjúsági szervezetben végzett munka állitában annyit érc mint az illető iskola KISZ- szervezete. E nevelési gyakorlat során a tanulószobával kapcsolatos tanárt munkát is megismerik a hallgatók. A nevelési gyakorlat befejezése után a IIL év végeztével a hallgatók 2 hetes táborban vesznek részL Ez a legjobban ott si került, anol a hallgatók olyan táborban ve*iw#k részi, amelyekben az előző év során nevelési gyakorlatukat végezték, úgyszintén eredményesek voltak az úttörő- és a KISZ-vezető táborok is« A* 1964-65-ös tanév előtt a III, évesek a budapesti Csillebércen ÍO napos táborozáson vettek részt amelynek fótaladata az Ifjúsági szervezetben végzett munka előkészítése lett volna. Ez a tábor azonban nem volt minden szempontból eredményes, s a tapasztalatok alapján az előadásokat és a gyakorlati foglalkozásokat a jövőben gondosabban kell előkészítőnk jV, £ szakmai jellegű kirándulásokkal k_aj)_cs£ 1latos. la_P_?§z tjiJaJ.2.k A felsőoktatási reform előírja a tanulmányi kirándulások szervezését A Bölcsészettudományi Kar Az elmúlt évben több kirándulást szervezeti, s ezekkel kapcsolatban a következő tapasztalatokat gyűjtötte, aj Az oktatók általános véleménye szerint a kirándulások jelenlegi rendszere nem teljes mértékben fedi a tanulmányi célokat azt nogy a kirándulás a maga sajátos eszközeivel elősegítse az Egyetem oktató munkáját A kirándulások jelen formájukban inkább a kapcsolódást» mint tíz oktatást szolgálják, 8 legfeljebb arra alkalmasak» nogy az oktatók és az okiatottak emberileg közelebb kerüljenek egymáshoz. A jövőben arra kell törekedni, hogy a kirándulások szervesebben simuljanak az oktatási célkitűzésekhez, s az egyetemi oktatásnak szabadabb, de ugyancsak szerves formái legyenek. Ez utóbbira kiváló példa az L sz. Irodalomtörténeti Intézet által a IV* éves Hallgatók számára a közelmúltban szervezeti kirándulás a fővárosba, Oti tárlatvezetésen vettek részt, kutatták, kapcsolatba léptek egyes fővárosi Írókkal, látogatást tettek a Magyar Tudományé* Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, s mindezt anélkül, hogy taiulmányi munkájuk csorbát szenvedeti volna, mert kirándulásukat péntek-szombati napokon tartották., amikor nincsen kötelező egyetemi elfoglaltságuk* örvendetes a külföldi kirándulások, szervezett utak gyarapodása is. Itt azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a hallgatók 2 szakosak, tehát az egyik tárgyból élvezeti külföldi kirándulás esetleg károsan befolyásolhatja a másik tárgyban elért eredményű Éppen ezért a külföldi tanulmányutakat az idegen nyelvszakos hallgatók képzésének szerves részévé kell tenni, s időpontjukat úgy kellene megállapítani, hogy ne akadályozzák a másik szakkal kapcsolatos tanulmányokat Legcélszerűbb lenne a nyárt egyetemek formája i hónapos tanulmány úttal* Hosszabb Időre már csak az 5. évfolyamról kellene a hallgatókat külföldre küldeni, de ekkor talán 1 félév tartalmára. Az Orosz Nyelvi és Irodalmi Intézet itt említette meg, hogy az orosz szakos hallgatók a Szovjetunióban havi iüö rubelt kaptak. Ez az összeg kb. kétszerese az ottani átlagos megélnetési költségeknek, tehát az ilyen összegekből kétszer annyi, hhllgaíófc lehetne Szovjetunióba küldeni Mind a Román Nyelvek és Irodalmak Intézete, mind a Germán Ityelyek és Irodalmak intézete az elmúlt nyarakon számos hallgatót juttatott Franciaországba, Olaszországba és a Német Demokratikus Köztársaságba* a most az a cél, hogy a Jövőben ezt az egészségesen megindult kezdeményezést továbbfejlesszük. E két intézet viszonylatában örömmel számolhatunk be arról ia. hogy az oktatók közül is többen eljutottak a vonatkozó nyelvterületre, ami oktatói munkájuk eredményesebbé tételét biztosítja.- 7 - '
