József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
AZ_E_GYHIEMI^OKTATÁSBAN VíKíZETT korszerűsítési munkálatok, kísérletek ÉS_-S/AK_MÁL <LY_Al^ORL A TOK_ BREDMEN YEI^gjROBLÉMÁl A Rejttor Előtár* megiüzásáDóI egy Dtzotiság /tagjai i Horvátii János tanszékvezető. Bérezik Á pád downs, Saücs István adjunktus, elnöke : Ágoston György egyetemi tanár/ megvizsgálta karónkén? az egyetemi oklatásDan végzett ko szerfisitési munkálatokat, kísérleteket és szakmai gyakorlatokat A olzottság vizsgálatának eredménye : tiszte*ettől az Egyetemi Tanács elé terjeszti. Bevezetésül néhány megjegyzi ' : tennünk. Az egyetemi munkaiervben megjelölt vizsgálandó terület tartalmilag bizonytalannak tűit s zá.v. mkra* ezért a bizottság első feladatának azt tor toil. a,, hogy pontosabban meghatározza a vizsgálandó bérléseket. Ezek a kérdések a következők : az. általánosan elfogadott egyetemi programtól eltérő, a minisztérium által engedélyezett kísérleti tárgyuk oktatásává kapcsolatos tapasztalatok, a reform megkívánta Időpontot megelőzően De vezetett reformtantár vak oktatásán < tapasztalatai, az egyes karokon folyó szakmai gyakorlatok Upas adatai és problémái, a készülő reformtankönyvek és jegyzetek helyzete. A kérdések ilyen körülhatárolásával kívántunk megakadályozni, hogy • jelentés túl általános legyen. A kérdések szigorú elhatárolását így sem sikerüli elérnünk» a jelentésen érezhető most is az eredeti bizonytalanság. Ennek ellenére - úgy érezzük -*í*?gy a karokon folyó ko* - szerüsitósi munkálatok számos kérdéséről értékes anyagot sikerült összeállítanunk. Minthogy «. Iíi-^ rüsítési munka karonként nagyon eltérő jellegű, nem tartottuk célszerűnek a karonként külön készül r leölések egyesítését, ez csak n mí okozod yoina* és elhomályosította volna az egyes karok special? problémáit, A Jogi oktatás korszerűsítésének fontosabb tapasztalatai I. Elmélett tárgyak oktatásával összefüggő kérdések, la A jogi oktatás korszerűsítésének kiindulópontját, s egyben leglényegeseDb részét az egyes tár gyak tananyagának korszerűsítése képezte. Ennek érdekében a karunkon oktatott valamennyi tárgyhó;- kivéve a nemzetközi közjogot - uj programot kelteti készíteni.. Megjegyzendő, hogy «nemzetközi ko jog»-bői is történtek intézkedések a tananyag korszerűsítésére, A programok az 1963. és 1964. évek s.— rán zömmel elkészültek, s egyesek már az 1963/64. tanév, többségükben azonban az 1964/65« tanév s-rán Bevezetésre Kerültek, Nem készüli még el az l9ö5/66, tanévben Bevezetésre kerülő uj tárgy a. «szervezéstan» programja* továbbá nem történt meg a minisztérium áltál a «polgári eljárásjog» és * «bin tető eljárásjog* c. főkollégiumok elkészüli programjának a jóváhagyása. A tananyagok .korszerűsítésének fő szempontjait a következőkben lehet összegezni í elmélet és gyakorlat egységének magasabb szintű biztosítása. a közgazdasági szemléletnek az eddigieknél fokozottabb érvényrejuttatása az egyes tárgyakban, alapvető elméleti kérdések alaposam« kitejtése, ugyanakkor ■ tatás gyakorlatibbá tétele, a jogi felsőoktatás és az élet szorosabb kapcsolata az uj. hatályos joganyag megieleiő ledolgozása a tananyagban, « rokontárgyak vonatkozásiban korábDan gyakran tapasztalható átfedések kif.íis/-»uÖlóss, egyes tárgyaknál : mint pl, rámát jog. egyetemes jogtörténet, magyar állam- < * jogtörténet, a nemzetközi jog un, klasszikus rés« a történet; jelleg fokozottabb hangsúlyozása és a köztörténet! részek csökkentése, néhány nem kifejezetten jog.1 to gy ese íéoen - mint pl a statisztika, n nan a szervezésien - -az anyagnak a jogi életre - elméleti és gyakorlati szinten egyaránt - alkalmazás* egyes tárgyak túlméretezett anyagának csökkentése* valamint adott tantárgyon belül a különböző anyun részek arányosítása, társadalmi tények nagyobb mérvű felhasználása az iktatásban, az egyes jogúié ~ mányek hatékonyabb alátámasztása a jogpolitikai elvekkel, stb. Ezeken ml egyes tárgyak tananyagának korszerűsítésénél más, speciálisabb szempontok is érvényesültek, pl kriminalisztikában & taktikai elemek előtérbe helyezése* szemben a technikai elemekkel* vagy nemzetközi Jogban az elavult elméleti tételek felülvizsgálata» államigazgatási jogban a, szervezési elemek kellő hangsúlyozása és kifejtése ö 1 vonatkozásokkal egyenlő arányban* Speciális szempontként érvényesült aéhánv tárgynak a tantervben tö ténö más elhelyezése, az állam- e-s jogelmélet pl felment IV» évre, a statisztika lejött I* évre, Első ?&.ben a megoldás szerencsésnek tűnik, amennyiben & árgy oktatása során a hallgatók - kellő történeti éstételesjogt ismeretek birtokában - mélyebb elméleti '' ozófiai megvilágítást kaphatnak a statisztika eseteket azonban- éppen elméleti és ;cte.le>4jngi ismeretek hiányában ■ ra tárgy korszerűsítésének- egyik nagyon ifwjto«, «Mmjsntj^j.. bo^y. L_ l_a «laUszükát.a. jogi okUtá$ és jjugászi munka sajátos."követelményölhez tlmáljs módon idoroitsuk- nein sikerül realizálni a ki ván tmér télére .......................................... . . . Mivel oktatásunkban Jórészt az 1964/65. tanévben kerültek bevezetésre az uj programok, terme, szelesen Up asztal átokról iáiig beszélhetünk. Mindenesetre annyit már most is leszögezhetünk* hogy az programok szerint előadott tárgyak a ko- o bUinál lényegesen alkalmasabbak a hallgatók probléma-érz-. . nek felkeltésére), jobb felkészítést bi/iostianals 4 gyakorlati jogászi munkába, s a programok alapján készít jegyzetek tanulliatóság szempontjából u jobbak a 'égleknél. Kivétel azonban y - utóbbi megállapítás aJoí i, van : «államigazgatási jog -, jegyze* _gl nagyon nehezen tanulható,■>
