József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
munkához tartozó elméleti anyagrészeket. Ez különösen a szigorlatokra va i isiké szülésnél nyírjt segítségek A rendszeres foglakozás vagy tanulás azonban csak adminisztratív eszközök segítségével nem biztosítható, A sokszor eitian gzó egyéni foglalkozás» a Hallgatók tanulásának« emoeri fejlődésének izemélyekre menő segítése, iegaiáoo olyan iontos» mint a Hivatalos jellegű tanulmányi ellenőrzés. A kari tapasztalatok azt mutatják, üogy rí. az évfolyam felelősi rendszer. a kollégiumok látogatása, a Különböző hallgatói rendezvények, a KISZ munkájának fá mogatási nag 0,1 eredményes eszköz lőhet a "ü osiatás és nevelés megvalésltásában. Ügy vélem« bog< ezen a területen mag nem tettü nk, v$g mindem, s az ezekben* r< ,íő inti-. > ségeket fel keli használni, Végül e tegezeiben kívánok foglakozni azokkal a /lüdkivül -kísérletekkel, melyek Kalmár László professzor vezetésével & Kibernetikái Laboratóriumba# folynak. A Kibernetikai Laboratóriumban ugyanis többek közölt kutatási témaként /I9Q103 sz./ foglalkozni azzal a kérdéssel, bog. Hogyan lehetne a felsőoktatási folyamatot - az előadástól a vizsgákig - hatékonyabbá tenni gépi segédeszközök felhasználáséval* anélkül persze, nogy az oktatás; tevékenység el gépesítem ék. Mim Kalmár professzor urnák a rendelkezésemre bocsátott tervezőiéből kitűnik, a Kibernetikai Laboratórium munkatársai a korszerű, gép; segédeszközök alkalmazásának kidolgozásánál nemcsak az eddigi pedagógiai tapasztalatok, síit* rau« naueiu az etgépies&ésoől származható esetleges hátrányokat Is jól ismerik. Témájuk kereté ben fot'i atkozni kívánnak gyakori 5&-«k! -«íó, konzultációs ás vizsgáztató gépekkel és általában a kibernetikái módszerek pedagógaí alt é n ázásával Mint az emlitett tervezetből kitűnik* Kalmár professzor a? M-3 -M számológépet a harmad és negyedéves matematikus hallgatók számára kívánja felhasználni gyaxoriógóp gyanánt* s mint írja «a gyakorló program összeülik» tása során otkövoféü hibákat a hallgatók maguk és?,lelik anélkül, hogy azokra a gyakorlatvezetőnek tellene felhívni a figyelmet*. Ugyancsak o munkacsoport kidolgozott egy un* konzoltálfiógépat» a gépi információ-szolgálát alapelveinefe alkalmazásával. Elkészítették ennek műszaki dokumentációját, logikai sémáját és áramköreik A hailgaló a korszerűsített modeli segítségével matematikai jellegű kérdésekre lejegyezhető módon választ kaphat. Ezi a gépi segédeszközt a nalvnaiikai analízis oktatásában szándékoznak nevezetni, Ili. A vizsga és a vizsgáztatás kérdései Az egyetemi tanulmányi munka eredményessége elsősorban a vizsgákon keresztül mérhető le* A vizsgáztatás célja annak m^állapítása. nogy a hallgató milyen tudásanyaggal rendelkezik, s esetleg hogyan képes o tudást felhasználni. A gyakorlatok eredményeit általában az egész félévben végzett gyakorlati tevékenység alapján szokás elbírálni, a vizsgajegyek töoosége viszont sz.óoeli vizsgák, kollokviumok, szigorlatok eeedményeképpen kerül De az indexoe. A kari tapasztail és állásfoglalás egységes aDban» hogy i hallgatók felkészültségének elbírálásánál kisebb hangsúly legyen a lexikális tojáson« inkább az összefüggések iátfksh, az anyag lényegének az sme re te a döntő. Persze vannak tudományágak-, ah »1 bizonyos mennyiségű lexikális jellegű anyag