József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
2-0-- 7 -út mérete b*id kúszöuölnető ki pl. a rendszertanok* a morfológia, a szerves kémia, ásványtan, stb, E»lnok ellenére, 3 tantárgyak vizsgáinál is az, össze függések ismerete nélkülözhetetlen, A konzultáció lehetősége* a na^lgaf ókkal való egyéni fogialko/.ás a vizsgára való leikészülésnél js nagyon fontos, A konzultációk igénybevétele változó, A hallgatókkal való egyéni foglalkozás, la rendszeres tanulásra való ösztönzés különösen oíi lehetséges, ahol a hallgatók a vizsgát i lebonyolító ii'Azetnél gyiko-' ítni s vég rzn ’., A g. ik > ! itvez átok ezt a lehetőséül felhasználják, s különösen a sz,«>rlat|a való felkés zűlésoen tódnak segítséget nyújtani. Sokat vitató» Kérdés a hal iga tők előadási jegyv-efelésc. A kari Up asztal at, o ár nU- „• >~ mények is akadnak a/„ nogy ír. előadások követésének egyik fontos segédeszköze ti helye jegyzetkészítés, A nyomtatott jegyzet vagy tankönyv alapján a hallgató 00vitae vagy javítsa saját jegyzetelését. Az előadott anyag, melynek tematikáját a kari vezetés hagyja jóvá, nagyrészt a vizsgaanyaggal azohos, Előfordul, hogy kisebb jelentőségű fejezetek nem .erűinek sorra az ejőadásb-tr t de az előadó ez esetben is felhívja a figyelmet, s közli, hogy a tankönyv mely részében található. A vizsgák helyes értékelése, az osztályozás fontos eleme oktatásunknak. Ma már elfogadót; álláspont, íiogy fontos aiapeívek ismerete nélkül a vizsgázó nem kaphatja m. g még az elégségest sem, noha esetleg az anyag egyes fejez étéit kitünően meg is tanulta. A vizsga sikere - a hallgató jó felkészültségű mellett - függhet a vizsgáztató gyakoriéi «igától, segítőkész,oégétől, stb, A trirefemjví s hozzáértéssel v zdeit vizsgát, a hallgató szakmai sőt emberi fejlődése szempontjából komoly hozzájárulást jelen Ui cinek, egy-egy eredményes vizsga élmény szerűen megmarad a ha Ugróban, s tudományi é.s hivatása iránti kedve megsokszorozódhat. Általános tapasztalat az, hogy a kan vizsgák ilyen szellemben folynak. Végűi szólnom Hol! >r >•»!, hogy a vízsgázfalas módszertanában szerte a világon ><j utakat keresnek, melyek révén különösen nagyszámú hallgatóság esetén egyszerűsítve lenessen tájékozódni a vizsgái fcdkészüitaégrőL így Straub F Brúnónak a Felsőoktatási Szemle lüb4. U, Bőg. oldalon megjelent cikkében egy nj módszer lap aözfalUiiról olvashatunk. E vizsgáztatás alapja a « multipl3 choice» módszer, melyet Strauß «feleletválogatós» módszernek tordit le. Ennek lényege, hogy slyicilezetf kérdéslapokat /tiO kérdés/ kapnak a vizsgázók és minden kérdéshez öt lehetséges válaszból keresik ki a megfelelésük, tartottat. Sok érvet sorol fel szerző a lelelotváiogaiós módszer mellett. Hasonló tárgyú közlemény jelent meg di. Kiss Árpádtól «A programozott tanítás és tanítógép » címmel /Pedagógiai Közlemények, jóöl. L lő,/ A módszerről és alkalmazásáról néhány intézetben vilaüiést tartottak. dr. Kalmár László professzor Iliben idéz tt tervezetének 3, pontjában beszámol arról* hogy a Kibernetikai Laboratóriumban éppen a «multiple choice* elvének alkalmazásával* illetve e rendszer lován «fejlesztésével kidolgozták, egy vizsgáztatógépnek a matematikai fel sóok tatósuan használható változatát, ill. tervét, sőt Kalmár professzor kilátásba helyezi ennek a műszaki kivitelezését is, de hangsúlyozza, ii agy a vizsgáztató gép nem feszi .feleslegessé a személyes vagy írásbeli vizsgázást, s a vizsgáztató jelenlétét és közreműködését. Csupán segédeszközről van szó* mely alaposabbá és objekii vebbó teszi a vizsgázó tudásának megítélését* Szeged, tytjti* feoruár 10. dr, Szőkefalví-Nagy Béla sjr. dékán
