József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
1 n I Korszerű oktatási módszerek alkalmazása kar "ikon Tisztelt Egyetemi Tanács ! A kűri munkatér/ 1/3. pontjának megfelelően a Természettudományi Kar tanácsa liíüü, január lé-én megtartott II. rendes ülésén di. Kovács Kálmán egyetemi ti ár Kamarát uar sióján megvitatta a korszerű oktatási módszerek alkalmazása terén elért eddigi era-i menyeket. A kari tanács Kovács p ofesazor előterjesztését elfogadta, és így az elaborátumot mini kűri tanácsi határoz diót. iJU véleménynyilvánítást terjesztem a tisztelt Egyetemi Tanács elé. » A természetiülomanyok soha nem tapasztalt, rohamos fejlődése, az ismeretanyag ugrásszerű. állandó neve kedés a világszerte napirendrs tűzte az oktatás módszertanának, köztük uj felsőoktatási módszerek alkalmazásának kérdését. Máskép kell a ..óvekvő ismeretanyagot rendszerezni, uj szemlélet alo.ján kel' eaneiaíaVet értelmezni, vagy a régi elméletek helyett a jelenségek lényegére utaló uj értelmezést keli adni. A tudományok szinte robuanásszerü fejlődésével azonban alig tud lépést tartani az oktatási tevékenység és nemcsak náínnk, de szerte a világon kutatják azokat a korszerű módszereket és lenetóségekat. mJyek révén az egyre növekvő ismeretanyag lényeges részei ésszerű módon o'.mílu’ó'c, elsajátíthatók, tekintettel arra, hogy uz e.nhsl agy böfögi lóképessége, legalábbis egy időtartamon beiül, véges. Az ismeretanyag állandó fejlődése, másrészt, ami ezzel együtt jár, az uj tipusu, modern képzettségű szakemberek igénye máris módosította nálunk is az egyetemi oktatás célkitűzéseit a módszereit is, Az oktatási munkában nálunk :s látható módon érvényesül az a törekvés,, hogy eg -egy •í viszonylag szűkeoo területre képezzünk ki szakembert. Itt arra gondolok, hogy például a nálunk végzett vegyészek, vagy biológusok stb. a kémia, a biológia sto>. különoöző ágazatai szerint specializálódnak. Nagyobb országokban, mint pi. a Szovjetunióban, vagy az USA-oan a specializálódás még nagyobb fokú. A specializálódásra való törekvés azonban csak egyik, megnyilvánulása annak, hogy a tudományok fejlődése, az ismeretek újabb és ujabo bővülése szükségszerűen módosítja oktatásunkat és oktatási rendszerünket. A másik megnyilvánulás az, hogy a specializálódásra való törekvés mellett, a tényleges, a napról napra végzett ill. az évról-évre folytatott oktató és nevelőmunkába is =j, n vjfelelően korszerűsített módszereket kát oevezeLv, Ennek oelátása .tükröződik az e területen ta. v-rtalható útkeresésből. a kűonfále oktatási reform törekvéseiből. Nálunk is a korszerűsítés szükségességének a felismerése megnyilvánult egyrészt a különuöző oktatási reformkisérletekoen, uj tankönyvek, uj jegyzetek készítésében az áoa’ás)' , y. a ok módszereinek modernizálásában. A legutóbui kidolgozod és véirehajtás alatt álló reform már csők izéit is sik ereseb oaek látszik a koránéi relormkisérleiekite z képest, mert sokoldalúan figyelembe vette az oktatás fejlesztésének ügyét. A tapasztalat azt mutatja, hogy oktatóink sávcs-.fl toglalkoztak a reform ügyével, alkotó módon foglaltak állást a tanügyi reform és általában az oktatás korszerűsítése ne Heti. A korszerűsítés problémája feló forduló megnövekedett érdeklődési igazolja az is, hogy oktatóink jelentékeny figyelemmel kisérik a felsőoktatás elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakfolyóiratokat. fgy például Karunkon rendszeresen olvassák a Felsőoktatási Szemlét, számos esetben
