József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
mm- ■ yfi0- 2 -esetben élnek ezzel a lehetőséggel pl a gyakorlati jegyzőkönyvek elkésett benyújtása esetében. v B/V/24. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a hallgatók nagyon könnyen jutnak a hiányzásukat igazoló orvosi bizonyítványhoz. A visszaéléseket esak akkor lehetne megszüntetni ha az egészségügyi miniszter erre vonatkozólag szigorú eendelkezést adna ki és azt végre is hajtatná. A tapasztalat azt mutatja. hogy az orvosi bizonyítványok között feltűnően sok az idegkimerültségről szóló. Ennek oka legtöbb esetben az. hogy a hallgató év közben nem tanul és mulasztását néhány nap alatt, a vizsgaidőszakban akarja pótolni C/I/36. A hallgatók a vizsgaidőszakon belül, a tanszék által kitűzött időpontok között válasz-jianak. mégis - egyes kivételektől eltekintve - csoportosan vizsgáznak. Ez általában úgy bonyolódik le, hogy a hallgatók készítenek magoknak egy vizsgatervei amit azután az érdekelt vizsgáztatókkal igyekeznek elfogadtatni. Valamennyi oktató - amennyiben erre esetleges más vizsgák miatt lehetősége van - akceptálja a hallgatók kívánságéi Előnyös a hallgatók számára, hogy a vizsgaidőszakon belül - esetleges betegség vagy egyéb akadály miatt - vizsgaidőpont - módosítást kérhetnek közvetlenül az érdekelt tanszéktől, Előfordul azonban az olyan eset is. hogy a gyengébb képességű hallgató oly módon él ezzel a lehetőséggel hogy a vizsgaidőszak végére tömöríti a vízsgáil és a vizsgaidőszak végén a feladatokkal nem tud megbirkózni, ill. sikertelen vizsga esetén időhiány miatt az utóvizsgára nem tud felkészülni. C/I/37/ Az a szigorítás, hogy az igazolatlan távolmaradás eredménytelen vizsgának számit« s mint ilyent .kell bejegyezni a leckekönyvbe, eddig nem csökkentette lényegesen a vizsgáról távolmaradók szárnál különösen nem az utóvizsgaidőszakban« Ennek ellenére e rendelkezést jónak tartjuk és számitunk arra, hogy a jövőben hatásos is lesz. C/II/45, Az uj rendszer szerint kiszámított tan--lmányi átlageredmény, miután ebbe bele kell számítani az elégtelen vizsgát is, a szigorlatot pedig Súlyozva, sokkal reálisabb az eddiginél C/ni/46. Az elméleti jellegű gyakorlatok pótlása különösebb problémát nem okoz, mert a pótlás beszámoló utján megoldható. Komolyabb probléma azonban mind a hallgató, mind pedig az oktató számára a laboratóriumi gyakorlatok utólagos elvégzése. Ezért a tanszékek véleménye az, hogy az a hallgató, aki egész félévi m-nkája alapján elégtelen osztályzatot kap, nem érdemli meg, hogy a gyakorlatok pótlására lehetőséget kapjon, akár hanyagság az oka a bukásnak, akár az, hogy képtelen a gyakorlatokkal kapcsolatos anyag elsajátítására. A gyakorlatok pótlása ugyanis komoly többletm -nkát jelent a tanszéknek. Természetes azonban, hogy betegség vagy egyéb rendkívüli ok miatt elmaradt gyakorlatok elvégzésére a lehetőséget meg kell adni. C/III/50. Az utasítás kimondja, hogy az előadások befejezése után, a vizsgaidőszak előtt, is kollokválhatnak a hallgatók. Ez a rendelkezés Karunkon - a tanácsülés határozata alapján - ,Tgy módosuk, hogy vizsgát a viszgaidőszak megkezdése előtt nem lehet tenni. C/III/51 A hallgatók nem kötelező tárgyakból csak elvétve vizsgáznak, de a vizsgáztatók nem minden esetben járnak el a rendelet értelmében, azaz az eredményt nem a «Hivatalos bejegyzésekrovatába írják be, hanem a kollokviumok számára kijelölt helyre. Ez zavart okoz, mert az ajánlott, kollégiumokból tett vizsgák az átlagba nem számíthatók be.
