József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

C/IV. A szabályzat csak a többtárgyas szigorlatok esetében ú ja elő, hogy a szigorlatot bizottság előtt kell letenni, s arról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ez mind a tanszékek, mind a Dékáni Hivatal számára előnyös, csökkenti az adminisztrációt* de előnyös a hallgatók többségének is, akiket a vizsgáztatón kívül jelenlevők nagymértékben zavarhatnak. A töbotárgyas szigorlatok időpontjának egyeztetése néha p-oblémát jelent* korábban már rögzített időpontok miatt,

A szigorlati fejezet véleményünk szerint hiányos, mert nem tesz említést arról az esetről, hogy ha a töbotárgyas szigorlat egyik résztárgyából az eredmény elégtelen, akkor mi a követendő eljárás. Az egész szigorlatot köteles-e a hallgató megismételni. vagy a bizottság javaslata alapján csak azt, amiyikből elégtelenre vizsgázott.

Egyes tanszékek részéről elhangzott az a javaslat, hogy csak az .-tóvizsgák esetében kellene ragaszkodni a teljes bizottság jelenlétéhez. Ez megkönnyítené a vizsgabeosztások elkészítését és jó hatással lenne a hallgatók többségére is.

C/V. Az államvizsgáknak egy napon történő letétele bevált. Bár a hallgatók ellenszenvvel fogadták az >.j rendszer bevezetését, mégis az államvizsgák -tán egyöntetű volt a vélepiény, hogy jobb így. mint előzőleg volt. Az államvizsgáknak egy napon való lebonyolítása adminisztrative sem okozott problémát. Jöbbször elhangzott az Állam vizsga Bizottságok részéről az a javaslat, hogy a szakmódszertani vizsga hozassák előre az államvizsga tárgyai közül, mert a hallgatóknak ezt az anyagot már a gyakorló év megkezdése előtt h-dniok kell. Tehát az államvizsga szakmódszertani részét a ÍV. év végén vagy az V. év elején kellene kivenni.

A tapasztalatok azt m-tatják, hogy a szakdolgozat anyagának számonkérése az államvizsgán sok esetben formális. Feltétlenül szükségnek látszik a szakdolgozat elkészítésének és az abból való vizsgázásnak, azaz az államvizsga anyagának pontos rögzítése és a hallgatókkal való közlése. Valamennyi tárgy esetében meg kellene követelni a szakdolgozat anyagával témájával kapcsolatos és hozzátartozó elméleti anyagrészek t-dását, A követelmények pontosít körvonalazása érdeké Den a szükséges lépések már megtörténtek.

Probléma vetődött fel olyan tárgyak esetében, amikor két osztályzo!ktrésztárgy képezi az államvízsgatárgyat, mint pl* a szakdolgozat és a szakdolgozat anyagából a szóbeli vizsga, vagy a két tárgy szakmódszertana, Ezekben az esetekben az a probléma, hogy a két résztárgyra adott osztályzat átlaga szerint kell-e venni az államvizsga tárgy eredményét, pl a jeles és jó esetében jő, vagy az ÁVB dönti el, hogy a jobb vagy a rosszabb jegyet adja.

Az okle vél minősítések megállapításánál a szigorlatok átlageredményének beszámítása reális, sokkal jobban tükrözi a hallgató L-dását* mint az eddig érvényben volt módszer szerinti minősítés, A kitüntetéses /vörös/ oklevél odaítélése véleményünk szerint sokkal reálisabb az eddiginél. Fgyanis a szigorlatok eredményének figyelem bevétek nagyobb sulyt fektet a szakmái eredmények beszámítására

C/VI. Az utóvizsgáknak oly időben v dó tartása hogy az ne essék a szorgalmi időbe, kivá natos mind a hallgatók, mind pedig az oktatók érdekében. Ma az irtóvizsgaidőszak szorgalmi időre esik. mint az eddigi gyakorlatban, éppen azok a gyengébb képességű hallgatók maradnak el az