József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1972-1973
1973. május 17., III. rendes ülés
Mindebből önként adódik a következtetés, hogy az egyetemre kerülő hallgatók többségének nyelvi elckopzottsége igen csőkély, következésképpen igen sok tennivaló hárul az egyetemi képzésre. Megállapítható, hogy a német szakra például nagy többségben olyan diákok jelentkeztek, akik a nyelvet heti. 2 órában tanulták, Ezzel függ össze ;; felvételi vizsgák rendkívül gyenge átlaga: a felvételizők több mint fele évek óta elégtelen eredményt ér elő i felvételt nyert hallgatók jelentős százaléka is olyan diákok közül kerül ki, akik heti 2 órában tanulták a nyelvet; a jelenlegi I,évesek 30 %~a heti 2 órában, 30 %-a heti 3 órában tanult németül* Az orosz szak esetében hiányosságok adódnak abból is, hogy a hazai orosz—nyelvoktatás igen rövid múltra tekinthet vissza, hosszú időig képesítés nélküli tanéi ok látták el az orosz nyelvoktatást az iskolákban, kezdetben az egyoldalú grammatizáló módszer volt uralkodó, a modern beszédközpontu oktatásnak viszont határt szabnak az orosz nyelv rendszerbeli : a jelenlegi felvételi vizsgarendszer lexikális ismereteket, a pillanatnyi nyelvtudást vizsgáljuk és nincs módunk meggyőződni a jelöltek nyelvi adottságairól és képességeiről; amelyeket lehet ugyan fejleszteni, de csak bizonyos korlátok között. Megjegyzendő, hogyha gyenge előképzettségű hallgatók többsége a minisztériumi felvételi keret jóvoltából kerül az egyetemre. sajátosságai. Hátrány az is,hogy mellett szinte kizárólag csak a 2./ Milyen lehetőségei vannak az egyetemi nyelvoktatásnak arra, hogy a fentiekből vázolt feladatainak megfeleljen? ae/ Az egyetemi oktatás bizonyos mértékig felkészületlen a felsőfokú nyelvoktatás feladatainak ellátására* Az egyetem a múltban a nyelvszakokon a nyelvtudást adottnak tételezte fel,ezért nem fordított különösebb gondot a nyelv tanítására. Ezért a kérdésnek sem a módszertana, sem megfelelő hagyományai nem alakultak ki. A kérdés az utóbbi évek gyakorlatában sem oldódott meg; a Német tanszéken például azok az oktatók, akik jelenleg a nyelvgyakorlatokat vezetik, többnyire semmilyen speciális előképzettséggel nem rendelkeznek-a felsőfokú nyelvoktatás sajátos módszertanával kapcsolatban. A nyelvoktatást jelenleg a szakemberek, a szakmódszertan, a szakkönyvek és egyéb fölszerelések hiánya jellemzi; a szaktárgyi felkészítéshez viszonyítva elhanyagolt, didaktikailag-tAoiatikailag nem kidolgozott területe b./ A nyelvoktatás főformája az egyetemi oktatás keretében a nyelv- és stílusgyakorlatok órac Az idegen nyelven taitott azé min áriülni' orak "ugyan "szintén adnak lehetőséget a nyelvi tudasszint emelesőre, azonban a tapasztalat általában azt mutatja, hogy a szemináriumök>szakmai jellege miatt a következetes idegen-nyelvűséget nem lehet biztosítani,Ugyanakkor a szemináriumot v zető oktató elsősorban szaktárgyi problémákkal foglalkozik, s nem képes egyszerre nyelvoktatói feladatokat is ellátni® Az idegen nyelven folytatott előadások elősegítik ugyan a beszédértést; de nem járulnak hozza az” aktiv nyelvtudás fejlesztéséhez0 Készült: GO pld-ban0 Eng.:dr„Béla Dénes hivatalvezető,
