József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1971-1972
1972. január 20., II. rendes ülés
- 3 -G3 Abban a kérdésben, hogy az elnökség tagjai mennyiben képviselik egy mögöttük álló kollektíva nézetét az üleseken s mennyiben személyes nézetüket, a megkérdezettek véleménye - nyilvánvalóan a tényleges helyzetet tükrözve - bizonytalankodó, több arcú,, Többen jelzik, h'gy ebben a vonatkozásban csak külön e célt szolgáló beható vizsgálat után lehetne teljesen valósághű képet kialakítani. Arra, ho^ a szakcsoport-elnökök minden elnökségi ülést megelőzően összehívjak a szakos .port oktatói értekezletét, gyakorlatban nincs mód /ugyanis túlsók ideje telik az oktatóknak különböző ülésezéssel/. Ehhez járul, hogy egyik megkérdezett alighanem indokolt megállapítása szerint a kollektívák tagjainak egyrésze ma még nem látszik túlságosan igényelni, hogy véleményt nyilvánítson minden elnökségi ülés elé kerülő kérdésben; tehernek érzi, ha véleménynyilvánításra noszogatják. Az éppen napirendre kerülő kérdésben leginkább érdekelt vagy járatos munkatársak véleményét szokták csak többnyire kikérni^ megismerni a szakcsoportelnökök az elnökségi ülésre készülve* Egyébként, mint az egyik megkérdezett ezt világosan jelzi, nem lehet kivetni való abban, ha a kollektíva véleményének a szóhoz juttatása mellett egyéni meggyőződését sem hallgatja el az elnökségi üléseken az elnökség egy-egy tagjai Ehhez jön, hogy annak a kollektívának, amelyet egy-egy elnökségi tag képviselj a felfogása sem tekinthető homogénnek; előfordul nem egyszer, hogy a nézetek a kollektíván belül is megoszlanak s még egy többséginek mondható nézetről is csak fenntartással beszélhetni, egyhangúról meg sehogyan sem»- Ilyen esetben különösen nehéz volna azt várni az elnökség tagjától, hogy ne a saját nézetéhez közelebb álló vagy azzal egyező alternatívát képviselje az ülésen. Vé^ül még egyre rá kell itt mutatni: bármilyen gondosad történjék is az ülés előkészítése, a vita során mr dig felmerülhetnek váratlan uj szempontok, elgondolások; ezekkel kapcsolatosan helyben kapásból kell az elnökség tagjának állásúbólV1 nia, a kollektíva véleményezik a kikérésére egyáltalán nincs mód. Mindent összegezve; úgy tűnik, a jövő feladata azoknak az eljárásoknak a további kimunkálása, amelyek segítségével az elnökségi tagok optimálisan, képviselhetik a mögöttük álló kollektívát /illetőleg annak többségét/ úgy azonban, hogy legjobb*egyéni meggyőződésük elárulóinak se kelljen érezniök magukat időnként. Karunkon az elnökség összetétele a gyakorlatban olyan, hogy az elnökség határozatainak, döntéseinek a végrehajtásában a tagok magától, értetődően részt kapnak, Hogy a dékán, a dékánehylettes, a párttitkár és a szakszervezeti titkár közbejötté, sőt irányitó szerepe nélkül történjen egy döntés végrehajtása, ez egyetemi életünk mai - bizonyosan helyes - alapstruktúrája szerint teljességgel lehetetlen. De a döntések túlnyomó többségének a végrehajtásában - ugyancsak az egyetemi élet alapstruktúrája értelmében - a nagyobb oktatásig egységek, szakcsoportok vezetői is közvetlenül részt vesznek,-sőt felelősek is azért, hogy az elfogadott döntések érvényre jussanak. Ilyenformán elnökségünk tizenegy tagja közül kilencnek a döntések megvalósitásába való bekapcsolódása teljes. A EISz elnökségi képviselője a maga területén a kari ifjúsági vezetőség tagjaként szintén részes, sőt bizonyos fokig felelős is minden olyan hatályos döntés megvalósításában illetőleg megvalósításáért, amelyik tárgyánál,* természetinél fogva az ifjúsági szervezet közbejöttét kivánja meg. Ilyenformán egyetlen olyan tagja marad az elnökségnak, aki funkciójánál fogva nem önmagától értetődően kap jelentős részt a hozott döntések végrehajtásában, A gyakorlatban azonban a kari készült: 25 pld-ban, Eng.: dr.Béla Dénes kari titkár.
