József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1971-1972
1972. április 14., III. rendes ülés
- 5 -az egyetemi és középiskolai okrftatás között* A problémák összefüggőek, egész iskolarendszerünk problémáival.Meg kell oldani az egész magyar iskolarendszer struktúrájának átszervezését* izeknek a megbeszéléseknek bizonyos döntésekhez kellene vezetnie. Pl* lehetetlen dolgg, hogy a középiskola mellett kialakuljon egy másik rendszer, mely felkészít az egyetemre, hiszen ez a középiskola feladata, természetesen a hátrányos helyzetű hallgatók segítése továbbra is szükséges* Pl* nyári tanfolyamokon stb* Egyetért a debreceni dékánnal ebben a vonatkozásban* A gyakorló gimnázium ne csak szegedieket vegyen fel, bár itt a kollégium problémája is felmerült* Az intenzív tanfolyam is megoldáshoz vezet* Felmerült az anyanyelvi képzés szempontja. Elképzelhető lenne, hogy visszatérnénk az alapvizsga módszeréhez magyar pyelvés irodalomból, bármilyen szakos hallgató esetében* Legalább a felső évfolyamokon bevezethető lenne a természettudományi és társadalomtudományi összefüggések összekapcsolása. Meg kell oldani azt, hogy a gimnázium valóban teljesítse funkcióját, nevezetesen egyrészt az egyetemre, másrészt az életre készítsen fel* A differenciált képzést úgy képzelik el, hogy a gimnázium első éveiben nem lesz semmilyen differencia* Inkább egyszintes hozás és felmérés* A másodikban megindul és a harmadikban elmélyül,hogy mán csak azt a tantárgy csoportot tanulják, ami felkészíti a továbbképzésre illetve az életre* Az uj tantervek kidolgozásában nagy segítséget adhatnak az egyetem szaktanszékei* Kraikó Andrási Javasolja tekintettel arr^, hogy a probléma kimeríthetetlen a következő hozzászólások rövidebbek legyenek* Maróti Egont Szerinte is hibás az idegen nyélv oktatásnál a Ueszédkozpontuság* Lényeges javulás akitor sem lesz, ha 2-4 órában oktatnak is, ha a módszereken nem változtatnak* Sajnos a nyelvtan oktatás nem népszerű és nem lehet számítania arra, hogy a magyar nyelvtan oktatására a továbbiakban támaszkodni lehet* Az anyanyelv nyelvtanának részletes ismerete nem elégséges indo-európai nyelvek elsajátításánál. A magyar nyelv an fokozott oktatása sem oldja meg a problémákat* Azzal, hogy egykét órával többet tanítanak bagatell a műegyetem vonatkozásában az ottani követelményeket illetően. A nyelvoktatás jelentősége akut probléma a természettudományos oktatásban is. A hátrányos helyzetű hallgatók problémájához: nagyon jelentős szerepe lenne a KISz-nek, ho y buzditsa az ilyen hallgatókat, keressék a kapcsolatot problémáik megoldása érdekében. Vannak akik jönnek és igénylik, ezek a bátrabbak, a nagy többséget bátorítani kellene. Célszerűnek látszik az azonos szaku hallgatók egy szobába való helyezése. Duró Lajos: Egy problémakörhöz szól hozzá, az önállóság proble— matikéjóhoz, mely inkább a nevelés kérdése. Az önállóság hiánya kiütközik mar az első hónapokban* Ez felvet egy csomó oly an kérdést, melyek a megfelelő középiskolai neveléssel elkerülhetők lennének* Hogyan legyen önálló egy hallgató^ ha a középiskolában ott vannak mellette, a korrepetitorok legalább is azokban a tárgyakban, melyekből felvételre készül. Ez a rendszer divattá vált, nagyobb akarattal,felelősséggél ez megoldható lenne* A törés akkor következik be, ha a támasz elmarad* Az önállótlaaság végig kiséri a hallgatót az önálló tanításig, holott a tanszékek ezt nagymértékben konpenzálják*-