József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971
1970. december 16., II. rendes ülés
3 utján* A nevelés-oktatás egységes folyamat, kifejezetten speciális vizsgálata nem történt meg, nevelési célkitűzéseink egyértelműek, világosak, de ugyanakkor általánosak is* A mi feladatunk ezeket a nevelési célokat konkretizálni az ifjúság hajlandóságának megfelelően* Szükség van az ifjúságkutatásra* A Hagy Sándor által javasolt tézisek bővítésre szorulnak olyan szempontokat is felvetnek, amiket már megvizsgáltunk* Azokat a hallgatókat, akikat nevelünk, minden aspektusból ismerjük meg* A korszerű oktatómunka nyilvánvaló feltétele? hogy az oktatás módszere is korszerű legyen. Tudományossá kell tenni oktató munkánkat* A hatékony nevelőmunka az oktatás folya matában valósul meg* Ez nem automatikus folyamat, tudnunk kell. mi van a hallgatóság fejében, ezeket kifejtve az oktatás folyamatában tudunk a szakmai képzésen túl embernevelést is folytatni* Ki kell munkálni milyen feladatai vannak az oktatás korszerüsitése nevelési feladatainak. Az oktatáson kivüli nevelő munkát nem lehet figyelmen kivül hagyni, ebbe bele tartozik a hallgató kulturális és közéleti tevékenysége. Van tehát olyan aspektusa a nevelésnek, ami oktatáson kivül van* Pontos, hogy hová tesszük a hangsúlyt* Az oktatási reformban a hangsúly a kontrollra csúszott* Ez az észlelés reális. A formai oldalról sikerült a korszerű oktatás követelményeit megteremteni* Kérdés, hogy a vizsgáztatás módszerében korszerű követelményeket kérünk-e számon? Nem mindig ez történik. A vizsgáztatási és oktatási módszerek között van az ellentmondás. A számonkérés uj formái /Írásbeli, stb./ éppen a túlterhelés irányában hatnak, de nem oldják meg a problémát. Nem lehet fel nem figyelni arra,hogy egyetemünkön csökken a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya,jelenleg ' 27 %, pár évvel ezelőtt 40-50 %-os volt. Ez több problémát felvet* Nem tiszta a kategóriába sorolás kérdése sem* Végig kellene gondolni felvételi vizsgarendszerünket, nem mindig a képessegek a döntőek, az érzelmi, akarati tényezők mérésére pedig nincs idő a felvételin* Wittman professzorral egyetért abban, hogy koncentrálni kell a feladatokat* Javasolja a határozati javaslatok módosítását* Az 1. és 2* pontot elhagyná, a 6* és 7» pontot csak javaslatnak fogná * félj a társadalmi szervek feladatait a kari tanács ne határozza meg* A 5*, 4* és 5* ponthoz kiegészítést javasol. A képzési feladatoknak megfelelő, arányos- egyenlő terhelést kell biztosítani* A szakpárosítások vonatkozásában összhangba kell hozni a terhelési ritmust* Tanterveinket át kell nézni ebből a szempontból* Az oktatás és vizsgáztatás ellentmondásait tanszéken belül kell megoldani* A korszerű oktatás, nevelés aspektusait nézzük meg* Mikola Tibort A nevelési célkitűzések kis mértékben valósulnak meg az oktatás folyamatában* Ha ez reális, akkor nemcsak a nevelés, hanem az oktatás színvonala is kérdéses* Az oktatáson kivüli nevelő munka sem elhanyagolható. A végzett hallgatóknak tevékenyen részt kell venniük a lakóhely kulturális életében, népművelő funkciójuk is van, erre itt kell felkészülniük. A hallgatókkal való elmelyültebb kapcsolatot elősegíti ha az oktatáson kivül is van alkalom a találkozásra* A zárthelyi írásbeli vizsgák ellen sok panasz van, kérdés* hogy korszerű—e az írásbeli vizsga? Nyelvszakokon erre feltétlenül szükség van, ha év közben nem ellenőrizzük a lexikális tudást, akkor nem marad idő a vizsgán a gondolkodási készség ellenőrzósere. A tanszékeken van—e igény az oktatási módszerek megvitatására? Van, de nem elegendő* A történeti tanszékeken a legszükségesebb térképek is hiányoznak. Nem gyártanak, vagy túl drágák? A jegyzetekkel kapcsolatban, ha ez fontos, nem érthető,hogy az MM miért nem fordít erre kellő figyelmet* A Finnugor Tanszék többször javasolta«hogy jegyzetet ir, az MM nem is reagált rá* A határozati javaslat 6* pontjával kapcsolatban, ez az MSzMP munka-
