József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1968-1969, Szeged
1968. november 15., II. rendes ülés
- 10 -17. §. Ez a paragrafus vagy elhagyandó - feljebb a 6.§, 3. és 4. bekezdése már kimondta, hogy a hallgató joga konzultáció igénybevétele -, vagy módosítandó /a tanszékvezetőtől a konzultáció "megtartatását” s nem feltétlenül annak személyes. . , megtartását” lehet kérni, ezt mondja ki a rendelkezés!/. 18, $, ►•baß az utóvizsgaidőszakról is történjen emlités. /M/ 19*§• Mereven eltiltani, hogy valaki egyidejűleg két felsőoktatási , , intézmény hallgatója lehessen, talán nem egészen indokolt. ry 21,§, A Történeti Intézet a 2.» bekezdésben egy ”is” beszúrását. ja— vasolja: ”A tanulmányok folytatásának engedélyezéséhez... a , . felügyeletet gyakorló miniszter döntése szükséges.” 23. §.~ A vizsgák fajainak megállarjitását a kari tantervekre bizza ez a paragrafus. Másutt viszont kollokviumról és szigorlatról mint már m&gállapitott vizsgafajtókról szól a tervezőt. Az ellentmondást talán úgy lshőtne feloldani, ha a miniszteri utasitás a kollokvium, szigorlat és államvizsga meghatározását maga adná meg8 mig a vizsgáztatás esetleges . más fajtáinak a megállapitását hagyná a kari tantervekre.- Ide kapcsolódik az Idegen Nyelvi Szekció alábbi észrevétele is: ’’Valamiképpen megoldandó az az elvi ellentét, hogy mig egyrészt az egyetemek maguk dolgozzák ki vizsgaszabályzatukat, addig a vizsgaszabályzat egész sor vonatkozásban más egyetemek haéhnlő karaival sokkal.inkább közös kellene, hogy legyen, mint egy egyetemen belül. Vagyis pl. a szegedi bölcsészkar vizsgaszabályzatának sokkal inkább a debreceni bölcsészkaréval kellene azonosnak lennie, mint a szegedi TTK-éval. Ugyanez a helyzet az államvizsgák rendjével kapcsolatban is.”- A Magyar Szekéió ”a vizsgáztatás módszere” helyett ’.'a vizsgáztatás .módja” kifejezést javasolja a paragrafus 2.be. , kezdésbe. 24. §. Lásd a ’’legvitatottabb p irtok” cim alatt. . * 'v ... . . I St.sz.: 3138/1988.Készült:40 pld-ban.Eng.:Biró János kari titkár.
