József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1967-1968, Szeged

1967. december 11., II. rendes ülés

Történelem. Közepes és 30 felelet alig akadt, vagy jelesre, vagy elégségesre, illetve elégtelenre feleltek. A jelöltek feltűnően kevés konkrét évszámot tudnak, kronológiai tájékozatlanságuk megdöbbentő, évszázadokban sem tudják elhelyezni a történelmi eseményeket. A közép­iskolák a történelem eseménytörténeti részét, valamint az ideológiai vonatkozású problémákat sematikusan kezelik. Földrajz. A tudást itt is igen alacsony szint jellemezte, volt olyan "3eloTt7’aki nem tudta megkeresni a térképen Lengyelországot. Idegen nyelvek. Évek hosszú során -át szóvá tettük^ hog;y a középiskola ‘nem tánit meg" a szótár kezelésére. • Ebből a körülményből az Írásbeli dolgozatokban súlyos hibák adódnak. Csak egy példát: Puskin a 19. /katonai/ században született. kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a középiskolákra^előirt szókész­letnek csak egy töredékét ismerik n jelöltek. Példaként említjük, hogy az orosz nyelvre jelentkezettok 50 %-a elégtelen dolgozatot irt, 80 % keptelen volt jelzős szerkezetet elragozni /nyolc even at ta­nultai: orosz nyelvet!/. A felvételi vizsgabizottságok elnökei szinte egybehangzóan kiállnak amellett, hogy a felvételi vizsgákon szerzett pontokat ne kelljen felezni, és így a szerzett és hozott pontok aránya 2:1'legyen a fel­vételi vizsga javára. Ennek a javaslatnak több oka van. Tapasztala­tunk szerint a középiskolából hozott osztályzatok nem reális értékek, hanem a különböző tanulmányi szintű gimnáziumok közötti viszonyszámok, agy iskolán belül is ugyanez a helyzet, ha párhuzamos osztályok mű­ködnek. Az osztályzat ugyanis az osztályközösséget kitevő egyének általános tudásszintjéhez alkalmazkodik. Ilyen körülmények mellett nem lehet reális a hozott pontszámoknak nagy súlyt adni. Más rószről a felezés nélkül szerezhető, maximálisan 50 ponton belül sokkal árnyaltabban lehetne az egyes jelöltek megMelési szintje közötti különbségeket értékelni. Hogy milyen meglepő értékelési le­hetőségek állnának igy rendelkezésre, azt az alábbi példa mutatja: ha egy jelölt 10 pontot hoz magával., és itt 14- pontot szerez, az jelenleg összesen 17 pontot ér el. Felezés nélkül ez a jelölt 24 pontos lenne. A jelenlegi pontossági rendszer mellett 17 összpont­­számot kap az-a jelölt is, aki 8 pontot hozott magával és itt 18 pontot ért el. Nyilvánvalóan az utóbbi az itt szerzett 18 pontjával sokkal értékesebb számunkra, és ezt ki is fejezné hiven a^felezés nélküli pontszám, mert összpontszJena felezés nélkül az előbbi jelölt 24 pontjával szemben 26 pontot tenne ki. Noha a jelöltek beszédkészsége az utóbbi időkben valamit javult, nyelvtani felkészültségük és Írásbeli kife^ezéskészségük rendkívül gyenge. A többség a rendelkezésre álló kévés szókészletet sem tudja nyelvtanilag helyesen használni, és valamennyi modern idegen nyelvve St.sz.: 4190/1967.Készült: 40 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom