József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged

1967. március 8., III. rendes ülés

Szolgáljon például az egyik tanszéki közlés: "...a pszichológia szhkos hallgatók számára készült egyetemi tankönyv /kardos Lajos: Általános pszichológia/... hiányzik belőle a személyiséglóloktani fejezet, ezt a tankönyvet nem tekinbhejük teljesen korszerűnek a szerző most dolgozik az országos vita során felmerült szempontok érvényesítésén, s feltételezhetően a tankönyv újabb változata a korszerűség tekintetében előrelépést jelent majd”.

d/ Szólnak végül a kari tapasztalatok olyan tankönyvekről

vs

illetve jegyzetekről is, amelyek nem kifogásolt programra óultok ugyan, de mégsem teljesen kielógitőek. Ilyen értelemben nyilatkozott például Karunk illetékes tanszéke az ókori történeti jegyzőtsorozat eddig megjelent füzeteiről általában s annak első főzetéről különösképpen, "h'z a jegyzet - olvassuk a tanszéki jelentésben - történész hallgatók őstörténeti oktatására a gyakorlat szerint alkalmatlan, átdolgozása megfelelő megvitatás után feltétlenül szükséges.”

e/ A tankönyvekkel, jegyzetekkel, segédkönyvekkel kapcsolatos legáltalánosabb állásfoglalás - ez szinte kivétel nélkül minden tanszék megnyilatkozásából hangosan csendül ki hogy a lehető legygyorsabban el kell készíteni és meg kell jelentetni valamennyi tantárgyhoz a megfelelő tankönyveket, jegyzet két, segédkönyveket. Amíg ez meg nem történik, addig a reform a maga teljességében nem fejtheti ki fellendítő hatását az oktató-nevelő munkában. Kiragadott példaként hadd utaljak a Középkori Egyetemes Történeti 1anazék állásfoglalására, amely szerint addig elmélyedő szemináriumi munkát a hallgatók zömével végeztetni nőm igen tud, amig megfelelő bőséges forrásösszeáliitás, szöveggyűjtemény meg nem jelenik. Vagy a legujabbkori egyetemes történet oktatói addig kénytelenek az egész vizsgaanyag vagy annak túlnyomó hányada "leadását" megkísérelni /a rendelkezésre álló óraszám é3 az anyag nagysága mellett ez szinte kilátástalan vállakózás/, amig a megfelelő egyetemi jegyzetek /közülük 2-5 látott eddig csak napvilágot/ meg nem jelennek s nem biztosítják, hogy a hallgatók ilyen "anyagkövstő" előadás nélkül is fel tudjanak készülni a szigorlatokra. Csak a tankönyvek illetve jegyzetek elkészülte után szabadulhatnak az előadások korszerűbb módszereinek alkalmazását gátló anyiagkovetés nyűgétől az oktatók.