József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
• nyújtottak hasonló lehetőségeké a társadalmi struktúra és az ideológiai problémák elmélyült elemzésére. A szervezeti formák bizonyos módosítása csak a felesleges ismétlések elkerülését hozta magával, de nem csökkentette, sőt inkább növelte a kongresszus anyaga megismerésének lehetőségeit. A hallgatók a foglalkozásokon csaknem teljes létszámmal részt vettek, eleayészően csekély volt a hiányzók száma. A megjelenés erdőkében való mozgósításban nem kis szerepet játszott a KISZ szervezet* Az előadásokat azonban nem kisérte fokozott figyelem, ezeken a hallgatók egy része csak formálisan vett részt. Az előadások lemérhető kritikai visszhangja lényegében pozitiv, bár nem egyöntetűen az; pl. a II,éven egyesek úgy érezték, hogy az előadó túl keményen, részben a hallgatók önérzetét is sértő módon nyilatkozott egyes kérdésekben. Az előadásokra vonatkozó elismerés mögött azonban a1 a tény is meghúzódik, hogy sokan nem olvasták el a kongresszus anyagát., arró... csak az előadótól hallottak először. Méginkább tanúskodnak a kötelező irodalom elolvasásának hiányáról a szemináriumi foglalkozások. Két csoport esetében emiatt a szemináriumot egy későbbi időpontban kellett megtartani. Több esetben alakultak ki formális viták vagy állt elő az a helyzet, hogy csak két-három hallgató beszélt. A készületlenséget részben időhiánnyal, részben a dokumentumok megszerzésének nehézségeivel próbálták magyarázni. Ennek ellenére voltak - kivételképpen - aktiv viták jegyében lezajlott foglalkozások. Sőt egy másod- és egy harmadéves csoportnál olyan elhatározás is született, hogy az uj.tanévben — megfelelő specialista vezetése mellett - folytatni fogják a vitát, A szemináriumok, eléggé alacsony színvonaluk ellenére is, bepillantást engedtek a hallgatóság érdeklődési körébe. Többségüket a néhány hónappal ezelőtt aktuális külföldi események foglalkoztatták: a vietnami háború állása és perspektívái, au indonéziai események, Franciaország és a MTC viszonya, az amerikai tőke behatolása Európába, Románia kapcsolata az NSZK-val, stb. A kinai vezetők politikája nem állt annyira az érdeklődés középpontjában. Megelégedéssel vették tudomásul a hazánk nemzetközi tekintélyének növekedésére való utalást, ha nem is látták egészen tisztán, hogy ez miben jelentkezik. A_ belpolitikai kérdések közül - érthetően — a gazdasági mechanizmus reformjának lényege volt a legfontosabb vitatéma. Főként az életszinvonalI/,1 va.i összefüggése izgatta a hallgatóságot. Többek között olyan konkrét várható köv-muezményeire is kitértek, mint az ősz> *-♦ . St.sz.s 3807/1967.Készült: 40 pld-ban. Eng,: Biró János kari titkár.
