József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
'/er- 6 -élet és a hallgatók ideológiai-szakmai; valamint erkölcsi fejlődésének kérdései kerültek. Számos oktató hangoztatta az ifjúság szervezeti és egyéni autonómiája kifejlesztésének szükségességét, nagyobb,bizalmat kérve a fiatalok számára általában és testületeik számára különösen. Hangoztatták, hogy a tanároknak az órákon kivül is közelebb kell kerülni a hallgatókhoz, az eddiginél jobban meg, kell ismerni életkörülményeiket, tanulási nehézségeiket, szociális gondjaikat. * Elsősorban nem szervezeti területen kell újabb utakat, megoldásokat keresni, mert a jelenlegi keretek jók és egészségesek, inkább,a nevelés szubjektiv feltételeire és tényezőire kell összpontosítani a figyelmet. Érintették a hozzászólások az uj ösztöndíjrendszer problémáját s ezzel kapcsolatban konkrét javaslatot is tettek annak érdekében, hogy az ösztöndíj még erőteljesebben serkentsen jobb tanulmányi eredményre. Javaslatok hangzottak el a jelenlegi felvételi rendszer további finomítására. A hallgatók túlterheléséről nagymértékben megoszlanak a vélemények. Ellenvélemények hangzottak el azzal a most erőre kapó tendenciával szemben, amely az oktatásban az előadásokat háttérbe kívánja szorítani.. A; adt olyan vélemény, amely szerint a jelenlegi egyetemi oktatás /legalább is kari viszonylatban/ még mindig középiskolás jellegű, az anyag besulykolásával foglalkozik, és a hallgatókon alkalmazott ellenőrzés is kicsinyes. E vélemény szerint a patronálók és védnökök readszore végső soron önállótlanságot eredményez. Említés történt az oktatók körében elszigetelten jelentkező súlyos anomáliákról is /iszákosság stb./. Foglalkoztak a hallgatók elosztásával, amely mai formájában nagy teret enged a protekciózásnak, igazságtalanságoknak..Mindez súlyosan visszahat a hallgatók magatartására már a tanulmányi évek alatt,.A hallgatók eszmei-politikai és erkölcsi magatartására vonatkozóan még mindig megoszlanak ugyan a vélomények, de korántsem divergálnak már olyan mértékben, mint a korábbi években: az oktatók nagy többsége pozitív folyamatokat és előrehaladást tapasztal e tekintetbon. Abban viszont nagyjában egyetértő vélemény alakult ki, hogy az óvről-évre Karunkra kerülő hallgatók nagy többségét inkább a mérsékelt képességekkel párosult szorgalom, mintsem tehetség és érdeklődés jellemzi. Az erős szelekció mellett ez a tapasztalat minden bizonnyal a középiskolai képzés és az orientáció fogyatékosságait érinti elsősorban. Természetesen koránt sincs módunkban a j.lentés szűk keretei között még csak St.sz.S 3803/196?.Készült: 40 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.
