József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1963. október 23., I. rendes ülés
4L a szocialista irodaion tanulmányozásához viszonylag alacsony óraszánban. Éppen ezért nen tekinthető véletlennek,hogy a szocialista kultúra ismerete a haladó polgári kultúra isneretéhez viszonyítva elBnyészően csekély, X szocialista kultúra iránti csekély igény egyik bizonyítéka az,hogy a májusi kulturális seregszemlén az egyetemi irodalmi színpad nagyon színvonalas szovjet irodalmi műsorán alig volt néhány néző. De ezt a tényt .'támasztja alá sokkal pontosabban a karon elvégzett esztétikai felmérés is, A narEista filozófia és politikai gazdaságtan elsajátításának az igénye is kicsi. Ennek persze egyik oka az,hogy hallgatóink többsége nem látja ezeknek a tárgyaknak és a szaktárgyaknak a kapcsolatát,számukra a marxizmus ismerete csak politikai szempontból szükséges. Ebben a vonatkozásban a történelem szakos hallgatók kivételnek tekinthetők, Igen; sokat jelentene, a marxizmus iránti igényt igen nagy mértékben megnövelné, ha az oktatás megfelelő tartalma révén a hallgatók többsége felismerné, hogy a marxizmus a szakmai fejlődés szempontjából is elengedhetetlen. A szocialista kultúra megismertetésének pedig több formáját kellene megtalálni és el kellene érni,hogy a hallgatók egyetemi tanulmányaik ideje alatt állandóan kapcsolatban legyenek a szocialista irodalommal. Azt azonban nyugodtan lehet állítani,hogy a szocialista kultúrával szemben döntő többségüknél nincs semmilyen előítélet, az igény bennük felkelthető. A szocialista kultúra és a marxizmus megismerésének igénye azonban jelenleg legfeljebb a hallgatók tiz százalékánál van meg. ft Tekintve,hogy'hallgatóink tanárok lesznek Karunkon az ateizmus kérdés / mint egyebütt, A helyzet e tekintetben lényegében jónak tekinthető,bár még nagyon sok a teendő. Még a legpesszimistább számítások szerint is a hall-; gatók hetven százaléka ateista. Az igaz,hogy a többség nen harcos ateista, de már ez is komoly eredmény. A felsőbb évfolyamokon valószínűleg ez az arány jobb és az ateisták száma eléri a 80 %—ot. A megmaradt 2o-3o % sem ' tekinthető aktiv vallásosnak, világnézetük a deizm,ushoz áll a legközelebb. Csak a hallgatók 6-8 %-a komolyan vallásos és ezek nagy többsége lány. Szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a vallásosság tudomásunk szerint nem kapcsolódik rendszerellenes magatartáshoz. Következetesebb és sókoldalubb ateista nevelés esetén a helyzet még jelentősen távitható lenne. Minden feltétele megvan annak,hogy a kb. 25 %-nyi de,tát»,fi tételes vallásoktól már elszakadt csoport ateistává legyen, amennyiben feleletet adunk azokra a kérdésekre, amelyek meggátolják, ennek a csoportnak a tagjait;abban, hogy a vallásos világnézet maradványaival véglegesen szakítanak. Ennek egyik fontos feltétele az a tény,hogy a deista hallgatókat már érzelmi ! szálak nem kötik a valláshoz, ebben a vonatkozásban közönyösnek tekinthetők. 7. Léteznek még s viszonylag komoly problémaként a nao&- különböző megnyilvánulásai, amelyek közül a legelter jedtobbí***’ a/ A szovjetéilenességnek elég sok változata és árnyalata. Találhatók még olyan nézetek,amelyek nem értenek egyet a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával. Az ilyen nézeteket hangoztató egyének rendszerint azt állitják,hogy Magyarország és a Szovjetunió közti kapcsolatok számunkra kedvezőtlenek, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának célja az egyenlőtlen gazdásági kapcsolatok további fenntartása és a •'rendszer” támogatása stb. Ezek a nézetek az adott esetnek megfelelően különböző konkrét formában nyilvánulnak meg. Érdekes pl. hogy még az Stsz:823. Készült 4-o pld. A sokszorosítást eng.jBiró János kari titkár \
