József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1963. október 23., I. rendes ülés
'll 5 -ollenforradalOn alatt elleniorradaIni jelszóként bedobott "urán—probléna" na ia létezik. Ezeknek a nézeteknek politikai;jellege annyira világos,hogy negjegyzést fűzni hozzá teljesen szükségtelen. Van a szovjetellenességnek sokkal enyhébb, sajnos elég elterjedt /kb, 25~3o %/ változata, ani a szovjet gazdasági,kulturális és tudományos eredmények iránti kétkedésben, s ezoknek az eredményeknek kényszerű tudonásulvótelében nyilvánul meg,Az ilyen nézeteket valló hallgatók, ha el is fogadják a Szovjetunió erednényeit, ezt nem túlságosan nagy örömmel teszik. Ezek között nagy.szánban vannak olyan hallgatók, akik ugyan már nem ellenéégei a rendszernek, de akik nint szükséges rosszat vették tudomásul, akik a tények hatására kényszerültek elismerni és elfogadni a szocializmust, s akiket éppen ezért még bizonyos érzelmi kapcsolatok kötnek egy korábbi reakciós magatartáshoz. Valószínűleg ez lehet a magyarázata annak a'ténynek is.hogy hasonló jelenséggel találkozhatunk a sport területén is. Ugyanezek a hallgatók a nyugati eredményeket rendszerint lelkesedéssel fogadják, előszeretettel állítják szembe a szovjet eredményekkel s igyekeznek a nyugati eredményeket túlbecsülni. Létezik még a magyar nccr>, írná.1, izma a ufck román- és szlovákellenas változata. Véleményünk; szerint a nacíona?.i;muEaáhez a formája nem mély, de viszonylag elég széles,. A ronánellonos nacdanalizmus az utóbbi időben elég erősen megélénkült, a román kormány egyes intézkedései kapcsán. Hangzottak el a román nép kulturális színvonalát sértő megjegyzések is, valamint az a vélemény,hogy olyan kormányuk van,mint amilyent megérdemelnek. Ennek ellenére elmondhatjuk,hogy a nacionalizmusnak ez a változata valószínűleg nem jelent komoly ideológiai kérdést. Találhatók még szórványosan a néaetellenes nacionalizmus nyomai is enyhe formában,Egyesek nem akadnak ill, azért nem tanulnak németül, mert nem szeretik a németeket stb.De ez sem tekinthető komoly problémának. Még mindig van és hat az antiszemitizmus. Elmondhatjuk,hogy általában elég széles rétegekre terjed ki, de felszínes, előítéletekben merül ki, és komolyan nem gátolja az emberi kapcsolatok, barátság, házasság normális alakulását. Az azonban teny,hogy elég sókan nyilvántartják,hogy kollégáik és oktatóik között ki zsidó és ki nem, s hogy igyekeznek ezt mások tudomására hozni, ugyanezt nyilvántartják magasabb szinten is. Terjedtek nyilvánvalóan rosszindulatú pletykák is. Egy hallgatóról pl. azt térjesztették,hogy azért vették fel egyetemre minisztériumi engedéllyel, mert zsidó, s hogy már d felvételi vizsgabizottságban, a bizottság zsidó tagja kivételezett vele. Az a hallgató, akiről ezt a pletykát terjesztettél: az évfolya# egyik legjobb hallgatója s szorgalmát és magatartását tekintve is kifogásolhatat— lan, s inkább azt nem lehet megérteni,hogy miért kellett minisztériumi engedély a felvételéhez. Elterjedt az a nézet is,hogy a zsidók mindig és mindenben ^összetartanak", hogy egymást elvtelenül segítik. Ezt a nézetet még olyanok is elhiszik,akik különben nem antiszemiták. Elvétve akadt még a fasiszta demagógia fegyvertárából visszamaradt nézet, amely szerint a marxizmus nem más, mint a zsidók hatalmi törekvéseit leplaző elmélet,hogy a zsidók ezt azért "találták ki",hogy hatalomra jussanak. Ilyenek azonban csak szórványosan akadnak.Az esetek többségében ezen jelenségek ellenére az antiszemitizmus nem mély s abban nyilvánul meg,hogy nyilvántarták,hogy ki zsidó és ki nem.Amennyiben a zsidóként nyilvántartott kollégáik valamilyen emberi gyenges6ge,hibája megnyilvánul,akkor nemcsak a konkrét egyént hibáztatják,hanem rögtön kapcsolatba hozzák az egyes Stsz:ö24.Készült 4-o pld. A sokszorosítást eng.:Biró János kari titkár V