József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

tárgy elhelyezésére vonatkotó ószrevéte leivel.

c/ Pedagógia

Ároston György saját munkájáról lévén szó a programhoz nemi magyarázatot fűz. A didaktikai programmal,-amelyet a debreceni egyetem készített- tartalmilag egyetért a Pedagógiai Tanszék.

Szauder József kérdi, hogy a politechnikai nevelés programja miért kerül az értelmi és az erkölcsi nevelés közé?

Ágoston György közli Szauder elvtárssal, hogy a hagyományos pedagógiai felépítés szerint van itt a politechnikai oktatásnak helye. A politechnikai nevelésnek számos vonatkozása van az értelmi neveléssel, továbbá az erkölcsi neveléssel, és az általános világnézeti neveléssel is.

Dékán felveti a kérdést, hogy a program azt tartalmazza-e, amit a hallgatóktól követelünk,vagy

azt amit elő kell adni.

Ágoston György szerint a program azt tartalmazza, amit a hallgatóktól követelünk meg.

Vörös László kérdezi, mi indokolja azt, hogy egyes pontok /pl. 3.old. d/ és e/ többször előfordulnak, továbbá azt, hogy átfedések vannak /pl. noveléstörténoti vonatkozásban./

Ágoston György szerint a felesleges ismétlések csak látszólagosak, a 3»oldalon áttekintést ad a nevelési intézmények rendszeréről és szerepéről, majd később az ezeken folyő nevelés sajátosságairól van szó.

A neveléstörténeti utalásokra szükség van helylyel -közzel, ez a megértést szolgálja és nem tekinthető átfedésnek.

Nyíri Antal megkérdezi, hogy a pedagógia tárgy vonatkozásában miért van szükség más-más óraszámra a TTK-n és a Bölcs Karon?

Szauder József a pedagógiai programhoz az alábbiakat fűzi hozzá:

A neveléselmélet oktatásának célmeghatározásában /különösen az utolsó bekezdésben/ nem anynyira a belső tárgyi, elvi összefüggésekről van sző, mint amelyek ilyen vagy olyan értéket képviselnek, hanem inkább deklarálva van a tárgy egyetemi oktatásának indokolt és hasznfs volta.

Ezt éppenséggel nem vonjuk kétségbe. Jobb szeretnék azonban, ha a neveléselmélet oktatásának célját határoznák meg, s nem a neveléselmélet oktatásának célját -akkor talán a szinte vódekező, meg nem nevezett ellenkezésekkel szembeni defenzív stilus is megszűnik.

A nevelés fogalma alatt mindenütt gyermek szere-14-