József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 6., II. rendes ülés

13-speciálkollégiumoknak a programjából kell ki­alakulnia annak a programnak is, amely alapot ad a további tárgyalásokra. Ha a népművelési képzés és gyakorlatok tartalma az marad, ami eddig volt, akkor a külön képzést és a gyakorla­tot nem tartja szükségesnek,mert utóbbi nem volt népművelési gyakorlat. 2,/ A tanszéki csoport felállításával kapcsolat­ban javasolja, tegyen előterjesztést a Kar a Rektornak, kérje fel az arra illetékeseket,hogy a már folyó népművelési kollégiumok és a Duró Elvtárs által javasolt módon hirdetendő speciál­kollégiumok és azok tartalmi követelményeinek figyelembevételével dolgozzák ki a 3 éves népműve­lési képzés célját, tantervét és félévekre beosz­tott az egyes résztárgyakra is kitérő programja­it úgy, mint ez más szakokon is megtörtént. En­nek elkészítése után valószinüleg a következő tanév során módjában lesz a Karnak állást fog­lalnia a szervezeti kérdéseket illetően is.Kér­jük továbbá,hogy a szakprogram elkészítésével egyidőben kerüljön a Kar elé az ELTE, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi Pedagógiai Fő­iskola és a szegedi Tanítóképző Akadémia népműve­lő képzési tanterve is, hogy a kellő összehason­lítás birtokában meg tudják különböztetni az itt tervezett oktatást azoktól és az itt folyónak azokétól eltérő jelleget meg tudjuk határozni és ezzel az itt folyó képzés szükségességét is iga­zolni tudjuk. A kari tanács a dékáni előterjesztéssel egyetért. Dékán tárgyalásra bocsájtja az uj oktatói állá­sokra benyújtott pályázatokat és felkéri Gazda­pusztai elvtársat, távozzék el ügye eldöntésének idejére. Bálint Sándor ismerteti a Dékán által kiküldött háromtagú bizottság véleményes jelentését az Ókortörténeti és Régészeti Tanszék docensi állá- ^ sának betöltésével kapcsolatban: "Tisztelt Kari Tanácsi 1938 nyarán a szegedi egye­tem régészeti intézetének expedíciója mindjárt munkája megkezdése napján egy rendkívül érdekes középkori jelképes sírra bukkant a makói Vörös Ke­reszt dombon; a szakértő oktatók és az ásatás gya­korlatában először belekóstoló hallgatók mellett /ez utóbbiak között volt akkor jelen véleményes jelentés referense/ egy kis fiú is kíváncsian les­te az ásó alól előbukkanó sirmellékleteket. A gyer­mek,akit az egykori kivánssiság érdeklődés,majd élethivatás formájában máig kisér, Gazdapusztai Gyula volt. Még egy emlék kisérhette már kora gyer­mekkorától: az 1919-fes Tanácsköztársaság emlékeze­te,amelynek mozgalmaiban villanyszerelő apja két testvérével együtt aktov részt vett Somogybán s

Next

/
Oldalképek
Tartalom