József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

2

rendelkezésre álló idő alatt részletesen feldolgozni, ennélfogva csak az egyes történelmi korok legfőbb problémáit, illetve a hozzájuk kapcsolódó didaktikai és nevelési kérdéseket emeli ki előadásaiban.

Valamennyi tárgy előadója törekszik lehetőség szerint minél több konkrét iskolai anyag feldolgozására példát mutatni, valamint az általános és középiskolai oktató-nevelő munka sajátos szempontjait érzékeltetni.

2J A szakmódszertani megfigyelések időbeosztása a következő: egy óra bevezetés /a megfigyelési szempontok és a meglátogatott iskola ismertetése /,- két óra óralátogatás, 2 óra a megfigyelések megvitatása- és értékelése, a megfigyelések az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában történnek, a lehetőség szerint egy alsó és egy felsőbb osztályban. A gyakorlatvezetők gondoskodnak arról, hogy amelyik hallgató az I. félévben általános iskolában vett részt szakmódszertani megfigyelésen, az a II. félévben középiskolába kerüljön, és megfordítva.

A hallgatók a jelek szerint érdéklődéssel vesznek részt az ilyen iskolalátogatásokon. A szármái és módszertani kérdések mellett az iskolák belső életének sajátosságait is figyelemmel kisérik. Általános tájékozódásuk szempontjából enner is van jelentősége.

az iskolák igazgatói és az órát tartó tanárok egy része megbecsülésnek tekinti, hogy időnként egyetemi hallgatók is jelennek meg iskolájukban, illetve óráikon, de helyenként érezhető, hogy külön megterhelésnek és zavarásnak tekintik az ilyen megfigyeléseket. A módszertani előadók személyes ismeretsége réven azonban eddig minden zökkenő nélkül sikerült levezetni az iskolalátogatásokat. Nagy gondot kell azonban fordítanánk arra, hogy az ilyen iskolákban vendégként megjelenő hallgatók az ottani viszonyokra semmiféle biráló, kritizálgató megjegyzést, ne tegyenek, vagyis saját tanulási lehetőségüket ne minősítsék felügyelői vagy ellenőri megbízatásnak, mert ez sem nem joguk, sem nem feladatuk. /A hallgatók túlzottan birálgató megjegyzéseire különösen az-idegen nyelvi órákkal kapcsolatos iskolai szakmódszertani megfigyeléseken volt néhány példa. Különösen olyan esetekben, amikor a szakmódszertani megfigyeléseket a város különböző középiskoláiban vezették a szakmódszertan előadói. E birálgató megjegyzések főleg a szaktanárok kiejtésére vonatkoztak, s bizonyos fokig indokoltak is-voltak. A gyakorlatot vezető módszertani előadók tapintata miatt az ilyen bírálatok szerenésére a tizpercekben hangoztak el s nem az ór t követő elemző megbeszéléseken, amelyeken rendszerint az órát bemutató szaktanárok is részt vettek./

3./ A tanulmányi eredmény megállapitására a IV. évesekre vonatkozóan semmiféle konkrét adat nem áll rendelkezésre, mivel szakmódszertani ismeretikrol csak az államvizsgán számolnak be a tanárjelöltek, s addig sem kollokvium, sem gyakorlati jegy nincs ebből a tárgyból.

Az előadások látogatottsága általában megfelelő, a szakmódszertani megfigyeléseken pedig valamennyi hallgató pontosan megjelent. Ennek ellenire - nyilván, főként a beszámolási kötelezettség távoli időpontja miatt - nincs még a szakmódszertani oktatásnak olyan súlya, mint amilyen a tanárképzés színvonalának emelésé érdekében kívánatos \ lenne. A tényleges helyzetet, az eddig elért eredményt és a még meg^ lévő hiányosságokat nem a IV., hanem az V. éves gyakorié tanárjelöltek