József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

iskolai munkája* mérhettük le legjobban. Arról január folyamán részletes jelentést készítettünk-a Tanárképzétei Tanács számára. Az ott ki--' fejtett lényegesebb megállapít ások a következők:

Az V. éves tanárjelöltek többsége a gyakorló iskolában lelkiismeretese dolgozik, az iskolai munka iránt megfelel 1 érdeklődést mutat, egyesek szivesen vállalnak több órát, mint amennyi kötelező. Olyanok is vannak akik a tanítás kezdetén meg nem éreztek különösebb kedvet a tanulókkal való foglalkozáshoz, közben azonban igen megszerették azt.

jiz óratervek /vázlatok/ és a megtartott órák’-egyaránt azt mutatják, hogy a jelöltek általában tisztában vannak azoknak a szakmai ismereteknek a lényegével, amelyeket az iskolában tanitaniok kell. Szaktárgyaik irodalmában általában rendelkeznék olyan tájékozottsággal, hogy forrásmunkák és segédkönyvek támogatásával óráikra önállóan is fel tudnak készülni. Több szép példa van arra, hogy egyesek az előkészület tekintetében nagyon lelkiismeretesek. Sokat olvasnak, jegyzeteket készítenek, igy is próbálják a tankönyv anyagát minél érdekesebbé tenni és a tanulókhoz Közelebb vinni.

Vannak azonban olyan jelöltek is, akik a.tanítással járó kezdeti izgalmak

órán. Több tanárjelölt felolvasói és előadó készsége

szakmai bizonytalanság, vagy miatt tárgyi hibákat is ejtenek az

beszédtechnikája kulturáj áról

javításra szorul. Ugyanez mondható egyesek anyanyelvi és müelemző készségéről is.

A történelem tanításával kapcsolatban.a szakvezető tanárok véleménye szerint általában járatosabbak a magyar történetben, mint az egyetemes történeti anyagban. Viszonylag húzódoznak a legújabb tor tanításától, amelynek tanításával kapcsolatban szaktárgyi ismereteik elegendőek ugyan, de az ismert anyag életszerű feldolgozása gyakran nehézséget jelent számukra. Hiányosságaik a történelem/ tanítását illetően a következő területeken jelent eznek: a/ a források aránylag hiányos ismerete, b/ a szemléltetés eszközeivel, lehetőségeivel és módszereivel kapcsolatos tájékozatlanság, c/ topográfiai hiányosságok és bizonytalanságok. Legkirivőbbak topográfiai hiányosságaik. Nagyon felületesen ismerik a történelmi térképek anyagát, s emiatt tanítás közben is. súlyos topográfiai hibákat követnek el.

A szakvezető tanárok e meg- llapitása megfontolandó, s a jövőben a szakmódszertani előadásoknál, de a szemináriumi foglalkozásokon, sőt a kollokviumokon is na0yob'í> gondot kell fordítani az oktatóknak is a topográfiai ismeretek ellenőrzésére.

A szemléltetéssel kapcsolatos hiányosságok megszüntetése elsősorban a szakmódszertani előadások feladata. E kérdés különben is egyre fontosabbá válik a korszerű történelemtanításban.

Az alapvető pedagógiai és szak .íódszertani ismeretekben legtöbb jelölt megfelelő jártasságot mutat. Ez nemcsak az óravezetésben, hanem egymás óráinak elemzésében és bírálatában is megnyilvánul. Egyesek újabb módszeres eljárásokra is törekszenek, általában azonban a kipróbált, megszokott módszerekkel folyik a tanitás. A módszertani hibák közül legfeltűnőbbek a következők:

a/ Bizonytalané ág a tudományos terminológia használatában, b/ Formális, semmitmondó táb'lai vázlatok.

c/ Az órát tartó jelöltnek a tanulókkal való együttműködése

az uj anyag feldolgozása során nem elég szoros, ügyesek nehezen tudják a tanulók aktivitását megindítani; tanári közléshez, prelegáláshoz folyamodnak olyankor is, amikor a tanulók /tevékeny közreműködésére jó lehetőségek nyilnak.