Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 6., II. rendes ülés
% sajátosságaira. Ha oktatásunkat ilyen jellegű igények kielégítésére összpontosítjuk, akkor na gyobb tartalmi egységeket, átfogóbb összefüggéseket láttathatunk meg hallgatóinkkal. Korszerűsítenünk kell tananyagunkat az érzelmi nevelés szempontjából is. A megreformált közép-és általános iskolai történelemoktatás nagymértékben épül majd szépirodalmi és forrássze» melvényekből összeállított olvasmány any agra. A mi feladatunk tehát oktatási anyagunk olyan átalakítása, hogy helyet nyerhessen benne az ilyen anyaggal való bánás módszereinek elsajátítása, de előadásaink olyan elkészítése is. hogy az eddiginél fokozottabban szerepeljenek bennük az érzelmi ráhatás növelésére alkalmas irodalmi- és forrásrészletek s igy mintegy a gyakorlatban mutatjuk meg hallgatóinknak, hogyan kell ilyen szempontból felépíteni előadásai kai. Ezen az utón is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egyetemi oktatásban megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége. A? irodalom tananyagának korszerűsítésénél figyelembe vesszük az irodalom sajátosságait, azt a sajátos módot, ahogy az irodalom a valóságot tükrözi, ahogyan az irodalom a valóság megismerésének az eszköze ■ téliát a valóság érzékeltetésének irodalmi érzelmi-esztétikai szinezetát, Lássunk egy két példát. A magyar irodalomtörténet egyetemen oktatott anyagának korszerűsítése esetleg abban állhatna, hogy a kifejezetten középkori, vallásos és történetírói világi irodalomból az kerülne előadásra, ami a krónikákból, a legendákból átkerült a modem irodalomba s ami benne a legfőbb documentum humánum. Az irodalomoktatás fő vonala a reneszánsz /refor márió és Balassi kora/, és a 17. század, az 17SO — láGO közti évszázad, továbbá Jókai. Mikszáth és a 20. század lehetne. Alaposan meg kellene fontolni, nem volna-e lehetsé ges. hogy a 13. század első hat évtizedének s a 19. sz. utolsó négy évtizede irodalmának Jókain. Mikszáthon kívüli más kimagasló képviselőiről szakkollégiumokon hallana a diák. A munka, a tömegek szerepe és az irodalom közötti belső összefüggés jól kimutatható pl, 3essenyei munkásságával kapcsolatban. Az ő jobbágy védő programja ugyanis a parasztmozgalmak által kikényszeritett I7G5,- évi országgyűlésben gyökerezik. A belső összefüggések kidomboritása érdekében mellőz hetének tűnik a kézikönyv-szerű előadásforma. Ehelyett jobbnak látszanék, hogy - a legnagyobb«I fjével a7 jrodalom. mint esztéti kum összefüggő fejlődése ne a lira vagy a költészet általános kereteiben történjék, amely ben mindenkinek megvan a maga külön helye, hanem égi -egy jellegzetes, a kort tűk röző műfaj belső összefüggéseinek keretében. A szétforgácsolt, anyagot halmozó tárgyalásmód helyett talán jobb lehetne olyan esztétikai iálapmotivumok /műfajok, alapélmények, epikai kifejeződések stb./ folyamatos tárgyalása, amelynek során egy, a korra jelemző, lényeges eszme szerepe domborodik ki, s amely a mai magyar közgondolkodás szempontjából sem közömbös /pl. a nemzethalál elégiája Kisfaludy Sándortól, Berzsenyin. Kölcseyn ál Vörösmar ill, minőségileg még magasabb fokon Petőfinél, akinél a nemesség egyenlő a nemzet halála gondolat nem fér össze a nép egyenlő a nemzet halála gon. fí ■ . Pós OJfl fts ' b<Íj .!>. V l,-f_ 7 -iVér-t
