Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 6., II. rendes ülés
t ábrázolása, a megyei nemesség bírálata, az emlékirat, a történelmi regény stb./. Az alapvető törvényszerűségek megismerése érdekében az olyan elemzéseket / nagy ilcöltöményekről, prózáról, publicisztikáról/, finely helyén a fő előadásokban rendszerint csak szövegek felolvasása szokott állni, olyan elemzéseknek kell felváItaniok, amelyek a verstar s talom eszmei-esztétikai összefüggéseit komplex módon, a kortársak termésével összehason • litóan fedik fel és a Világnézeti jellegzetességet a közösség fejlődésén belül mutatják ki, így pl, Batsányi i A franciaországi változásokról c, verse korábbi frázis szólamokból újságírói közhelyekből nőt! remekké a világnézeti fejlődés, politikai tudatosodás adott pontján. Vörös inartv ; A Guttenberg album r. versének pontos megfelelője megtalálható a 30-as évek utópisztikus hangú magyar publicisztikájában, de az ezzel való összehasonlítás kideríti miért egyesitik Vörösmarty nagy antitézisei inkább a kor lényegi vágyait az élesedő osztályhar rok szorításában. A költői egyéniség nagy világnézeti verseit, az ezekben kifejeződő válságot. küzdelmet mindig az egész fejlődéséhez viszonyítva kell megadni. Ila nem ahhoz mér jük, nem azon be lül jelöljük k* a helyét konkrét viszonyításokkal az irodalmi törvén yszerüsé gokliez, az esztétikum s a haladás lényegét se nagyon tudjuk megközelíteni. A 20. század , magyar irodalmának oktatásában az ismeretkör bővítésén kívül/ a kommunista emigráció irodalmával/ jelentősen szolgálhatná a világnézeti nevelés ü^yét olyan nagyságokna k, mini Adynak és József Attilának egész irodalmi tudatukat befolyásoló publicisztikája, ill. ennek megfelelő súlyú tárgyalása. Nem érhetjük be Babits. Kosztolányi és a Nyugat egyéb költőinek bemutatásánál azzal a korábbi értékeléssel, ‘>ogy «reakciós» költők voltak, mert igy akarva akaratlan egy táborba kerülnek a Horthy rendszert mindenben feltétlenül kiszolgáló Herczegh Ferenccel, Pékár Gyulával, tehát az un * t!i vatalos irodalommal*. Nem helyes a Nyugat íróinak az az un. «rehabilitációja- sem amely elhallgatja orlátjaikat, Babits életműve nem tehes a « Magyär költő 1919-ben» , a forradalmat megtagadó cikke és a «Jónás könyve* nélkül, Ezek ben kora és saját ellentmondásai tükröződtek a konzervatív-liberális humanista, bűnt datál, s a tragikusan búcsúzó világot fejezte ki/. A világirodalom oktatásában a világnézeti nevelés céljait szolgálhatja pl. a klasszikus orosz regényirodalom egyes nagy alakjainak a múltbelitől eltérő tárgyalása, Tolsztoj és Dosztojevszkij életművét tárgyalva például nem volna helyes világnézetükből mechanikus következtetéseket levonni és müveikben csupán reakciós nézeteik tükröződését venni észre. Ugyanígy helytelen volna az irói alkotást világnézetétől elszakítva autonom tartományként kezelni. Az Anna J Kareninábai tükröződik a reakciós tolsztojánus filozófia. Dos ztojevszkij Bűn és bünhődésében előtűnik szerzőjének vallásos-misztikus meggyőződése. Az irói elképzelést azonban háttérbe szorítja a valóság ábrázolásának az igén ye. Mindkét regény írója lépten-n yomon engedmé nyeket kénytelen tenni az ábrázolt objektiv valóság törvényszerűségeinek. Előadásunknak ezt kell érzékeltetnie, A marxista-leninista világnézetre nevelést szolgálhatja pl. annak bemutatása is, miként és mikor érvényesül a francia irodalomban az antiklerikális beállítottság. Hogy pl, a középkorban a feltörő polgárság miért nem száll nyltan szembe a vallással, az ekkor leliet - - egyetlen világnézettel, de megpróbálja a maga módján alakítani. Az osztály viszony ok- 8 -
