Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 6., II. rendes ülés
es a kapitalista tábor kialakulásához, a kettő közötti harchoz és ha meggyőzi neveltjeit arról, hogy a két tábor küzdelme csakis a szocializmus, a kommunizmus győzelméig vezethet. Ahhoz, hogy a történelemoktatás betölthesse e rendeltetését, két szempontból is korszerű Mteni kell anyagát az értelmi és az érzelmi nevelés szempontjából, Az előbb kifejtett főcél elérése végett kívánatos a tananyag súlypontjának az utolsó 100 év történetére való átlielye .zése. A törvényszerűségek hatásának jobb megértetését és a materialista világnézet kialakító sat egyaránt szolgálja a technika- és tudománytörténet kimagasló eseményeinek a társadalmi viszonyokkal való összefüggéseiben történő ábrázolása, annak bemutatása, hogy a technikai és tudományos fejlődés egyik legjelentősebb ösztönzője a társadalmi szükséglet. Nem csupán a tananyag korszakbeli arányainak a megváltoztatása és egyes, eddig kevesebb figyelemre mél íatoít jelenségek előadása szolgálják a világnézeti nevelést, hanem az egyetemes és a ha zai történelem eddigi arányait is kívánatos módosítani iegalábo fele-fele arányra, így lehető ség nyiinék nem csupán a hungarocenf rikus, hanem az Európa-centrikus szemléletmód tény leges felszámolására is. Az egyetemes történelem körének ilyen mértékű kiszélesedése csak m dyan oktatást tesz lehetővé, amely nem öleli fel valamennyi nép részietekbe menő történetét hanem csupán a fejlődés olya n jellemző típusait ráutalja be részletesen, amelyeken az áltató nosan érvényesülő törvényszerűség hatása a legvilágosabban szemügyre vehető. így például a kapitalista fejlődés tárgyalásakor annak klasszikus útját azangol fejlődésen mutathatnék be a tőkés fejlődés alapvető íörrényszerüségeit t működés közben ábrázolva, A polgári forradal mák törvényszerűségeit legtisztábban az 1780. éli, az imperializmus korában a proletáriátus vezetése alatt végbemenő polgári-demokratikus forradalmakéit az 1905-1907. évi oroszországi, a proletár forradaloméit az 1917. októberi szocialista forradalom eseményeinek segítségével lehet a legs/»-miéitetőbben érzékeltetni. A kelet-európai fejlődést Poroszország, a monopolka pitalista fejlődését az első világháború utáni időkben alighanem az Egyesült Államok történetén lehelne tipus * kén t ábrázolni. Ez semmiképpen sem jelentheti azonban a sematizáló általánu sílásokba való visszaesést, más népek történetének az elhanyagolását. Mindössze azt, lio gy a nem típusos, másszóval ne m klasszikus fejlődési! népekét rövidebben és főleg az általános tói elíén5 fejlődési jegyeiket kiemelve tárgyalhatnánk. így pl, a nyugat-európai feudalizmus XIV XV századi válságát Flandria és Itália példáján lehetne úgy és anélkül bemutatni, hogy belemen nénk az egyes országok, városállamok történetének egyforma részletességű tárgyalásába, A középkori magyar történelem régebbi korszakainak anyagát esetleg viszonylag rövidebbre lehetne fogni, hogy a XIV-XV. századi árutermelés, a rendiség, a központosítás uj mozzanatai keltő kifejtést nyerhessenek. A világnézeti nevelés céljából végzendő korszerűsítéshez a líabsburg-ellenes küzdelmek kritikai elemzése és e harcok idealizálásának a megszüntetése szükséges. Ez jó alkalom lehet a nacionalizmus leküzdésére is. Az un, nemzet- összefogás kérdésének vizsgálatánál fel kell hivni a figyelmet arra, hogy ugyanaz a gazdasági erdek. amely a tőkés fejlődés érdekében a Bécs ellenes egységfront létrehozását szükségszerűvé tette, más ’észről a Béccsel való együttműködést is ajánlották a polgári haladás hazai vezető osztálya» a ieniódu liberális nemesség, számára, A reformkorszak és a szabadságharc a magyar, 1918-1919 •sib„ fejlődését pedig az egyetemes haladás folyamatába illesztjük bele, rámutatva hazai fejlődésünk- 6 -
