Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. december 1., III. rendes ülés
k o m M ays^racoSs^sStg díjas utakon résztvevők személyének eldöntéséra alakult vegyes bizottságba ne csak budapesti professzorok« hanem vidékiek is választassanak be. A kari tanács határozata értelmében költay professzor javaslata továbbterjesztendő. A 2« napirendi pont keretében bird János ismerteti a Művelődésügyi Minisztérium 25o33/l959.ez. átiratát hálmánchey Zoltán doktori szigorlatra boosátása tárgyában. / A kari tanács titkos szavazás után iáőezerlnt formailag nem tesz eleget a doktori szigorlati szabályzatban támasztott követelményeknek. úgy dönt, hogy Kálaánoítey Zoltán di'aszertaoléjét nem kívánja bírálatra kiadni, mert a folyamodé ez Ágoston György bejelenti, hogy nem ért egyet a kari tanáoa határozatával. Ágoston György ezután ismerteti Jakubovios Elek "az eszménykép és példakép problémája a nevelésben*' c. dokton. értekezésével kapcsolatos bírálat it • "Jaicubovlos Klek doktori értekezése a jelenlegi formájában sajnos elfogadhatatlan, fogalmazása ea helyes iris a oly gondatlan, hogy mélyen a középiskolai követelmények alatt marad. Van olyan oldala a disszertációnak, amelyen 15-20 helyesírási és fogalmazási hiba található, Nem menti a szerzőt az a körülmény sem, hogy dolgozata géppel Írott. Tartalmilag a dolgozat kétségtelenül nem érdektelen. Dicsérendő már a témaválasztása is. Az eszménykép és a példakép szerepét a nevelésben hosszú idő óta nem tették tudományos vizsgálat tárgyává nálunk, pedig a jól kidolgozott eseménynek és példaképnek nagy a nevelő hatása. Gazdag tényanyagot is gyűjtött a szerző, 51 osztályból 861 gyermeknek az általa ügyesen megfogalmazott kérdésekre adott válaszait dolgozta fel. A kutatási módszereket illetően is találékony a szerző: A na^ anyag mennyiségi, statisztikai feldolgozása mondható azonban asak sikeresnek, a minőségi elemzés elégtelen, felületes. A dolgozat első része, amelyben a szerző az eszménykép eredetét és tartalmát történetileg teszi vizsgálat tárgyává, teljesen felesleges, elhibázott része a dolgozatnak. Ez nem több, mint gyakran Üres
