Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

12 3' a^könyv a Történeti Intézet állományúban van. Természetesen a dékán eljárása előtt meg fognak hajolni. Másik megoldás lehet­ne az, hogy a könyv megmarad a Történeti Intézet leltárában, de a Magyar Intézet használón, a jelenlegi helyzet azonban semmiképpen sem tartható fenn, mert Szádeczky felelős a leltárért. Kulcsár: Olasz Intézet Szegeden 1951 "ben nem volt, igy Lehe'É István be­adványa tévedéseken^ alapszik. De Lehev István nem is rendelkez­hetett a könyvekkel. Ez teljes anarchiára vezethetne. Odajutnánk , hogy akkor senki sem felelhet a rábizott könyvekért. Márpedig a Történeti Intézet könyvtári állományéért Mérei Gyula felel'. Nem tudja, mennyiben sérti ez Koltait. Nem mindegy, hogy pl. loo év múlva melyik Intézeté lesz a könyv. Ezt jogilag és elvi­leg hangsúlyozza. Szádeczky: Akkor Mozgológiai Intézet volt, később annak tulajdona min­denestől a történeti Intézeté lett. 0 az Enciklopédia Itáliana ügyét a dékán döntése után teljes mértékben lezártnak tekintette. Csupán egy kérése volt,, jelentsék be igényeiket a még megma­radt könyvekre, a dékán döntsön azokat illetően, hogy a jövőben teljesen nyugodt legyen a könyvei iránt. Y&Vsyy. iránt előzé­keny akart lenni, sajnálkozását fejezi ki, ha szándéka ellenére megsértette volna érzékenységét. De elvileg most sem tartja helyesnek, hogy az Enciklopédia Italiana könyvei a Magyar Intézet birtokába kerüljenek. Békán: Szádeczky Kardoss Samu Koltay Kastner Jenővel szemben az előzé­kenységnek bántó formáját választotta, s a maga részéről is sér­tőnek érzi, amikor azt kérdi tőle, hogy van-e igényelő kori Tan­szék megmaradt könyveire. Ez nem alkalmas mód a kari érintkezés helyes formáira. Arra kéri tehát, hogy fogadja el a dékáni dön­tést, és ne feszegessük tovább ezt a dolgot. Ne tegyen fel ha­sonló kérdéseket a Kari Tanács tagjainak, mert nem tartja helyes­nek. Elismeri, hogy Szádeczky nagy lelkiismeretességgel gondját viseli a rábizott állami vagyonnak, de ahogyan csinálja/ az bántóv Mérei: Az a javaslata,_ a kar dékánja szólítsa fel Szádeczky Kardűss Samut, hogy Írásban nyújtsa be sérelmeit, s a dékán vizsgálja meg, hogy azok valódi, vagy vélt sérelmek-e? Attól tart, hogy ha könyvekről van szó, Szádeczky Kardoss Samu hamar elveszti a fejét. Úgy látja, hogy Szádeczky a hivatali fegyelmet meg­sérti, államot képez az államban, bár pontos állami tisztviselő­nek tartja magát. Kéri, hogy a hivatali utat tartsa meg. Szádeczky:Ismételten felkéri a Kari Tanács tagjait, hogy igényeiket jelent­­sék be. , , ^ékán: Fiktiv dolgokról nem tehet nyilatkozatot. Kulcsár:Szádeczky Kardoss Samu úgy gondolja, hogy csak téritmény ellené­­ben lehet könyveket kölcsön venni. A tények Szádeczky mellett szólnák. Halász: A vitatott sorozatnak csak egyes kötetei voltak beleltározva. Kulcsár: Vegyék figyelembe, hogy Szádeczky is érzékeny, és döntően az a könyvek irányában. Hunyj anale neki is szemetje kérdésben,^ és ne csináljvnák ebből esetet, hiszen másnak pl. Tettamanti Bélának is voltak olyan érzése, hogy Tanszékét háttérbe szorítják; Tettamanti: Ö a Kartés a dékánt sohasem vádolta. Szádeczky: ü személytelenül fogalmazta meg a mondatot, csak belemagyará­­zással lehet a Karra, vagy határozott személyre vonatkoztatni. Dékán: Kéri Szádeczky Kardoss Samut, nevezze meg az ot ért sérelmeket, s azokat majd teljesen tárgyilagosan megvizsgálja. Több tárgy nem lévén a Dék^i^a Kari Tanács ülését bezárja. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom