Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

J elentée

a politikai gazdaságtan! órák látogatásáról.

Szádeczky Kardoas Samu tanszékvezető docens 1955• november 15-én 8-lo-ig es november 18.-an 8-9-ig látogatta ». politikai gazdaságtan előadást, november 22.-én 8-lo-ig ez i.éves történészek 1. csoportjának szemináriumi óráját; Székeresné Ormos Mária tanársegéd három előadást hellgatott meg. Blőwaő: Dani i Mihály "ésTagy Szilveszter tanársegéd.

1. Tartalmi kérdések. Az előadások eszmei -politikai azinvonsls egészéhen jónak mondható.

A politikai gazdaságtan mindkét látogatója úgy látja, hegy az •lőadék jól ismerik az anyagot, tudásuk a témán belől jó, de z előadások részleteibe több hiba becsúszott. Ezek egyrésze helytelen fogalmazásból származik, más része pedig az anyag egyes részeinek nem elég átgondolásából.

Egyebek mellett ilyen hibák voltak pl*: /

1,/"A termelőerők fejlődésének három szakaszait említette az ' előadó úgy, hegy nem derült ki, vajon a rabszolgátart<5, feudális és kapitalista termelésnek megfelelő technikai színvonalak egymásutánjára gondol-e, avagy az egyszerű tőkés kooperációra, a tőkés manufaktúrára es a tőkés gépiparra, mint a kapitalista ipar fejlődésének három szákaszára.

/A látogatás utáni beszélgetésen derült ki, hogy az utóbbira gondolt az előadó, de mint maga is belátta, pontatlanul fejezte ki magát/.

2./ A táblára xrt képletek egy részében /«melyeket, mint utóbb a beszélgetésen megtudtam, a tanszék nem vitatott meg/ következetlen, legikátlsn jelölésmódot alkalmazott az előadó. így pl. az egyszerű árutermelés egyik képlete ilyenszerüen kezdődött:

A-P -Py—. munka eszközök stb.

„„.fogyasztási cikkek stb.,

míg s tőkés árutermelés megfielő képletének kezdete ez volt:

P-Á nyersanyag stb.

•—munkaerő.

Xiyealyssféle látszat állt elő, mintha á tőkés nem pénzen verné, hanem közvetlenül áruért cserélné a nyersanyagot, munkaerőt atb.-t s csak az egyszerű árutermelő szerezné be a termelőfolyamathoz szükségeseket pénzen.

3*/ A "munkaiolyamatot" és az "értékesülési folyamatot" több Ízben mint a termelő folyamat két részét emlegette, amiből az a hamis elképzelés származhatott a hallgat óságban, mintha ez » két ró s z egymástól esetleg elválasztható lenne. A beszélgetés során maga is úgy nyilatkozott, hogy a t erm elő folyamat két része helyett annak két oldalát kellet voln* minden esetben említenie.

4./ Az előadó úgy beszélt a többlett érmékről, mint amely logikailag ás törtánelmileg nem előzménye, előfeltétele az osztálytársadalem kialakulásának, hanem csak következménye.