Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

2 61 Amennyiben volna olyan hallgató, aki nem tesz eleget tanul­mányi kötelezettségeinek és igy vizsgára nem bocsátható, vagy ha nem vizsgatárgyról van szó, leckekönyve nem irható alá, az ilyen hallgatókról készült névsort az egyes tanszékek kötele­sek kifüggeszteni. Ezekután vizsgáljuk meg a vizsgák lebonyolitására vonatkozó gya­korlati utasításokat. A vizsgarendelet első megállapitása az, hopy a vizsgák nyilváno­sak, a vizsgák fegyelméért, színvonaláért, a tanszékvezető a fe­lelős. Szigorlatokon a vizsgáztatást előre összeállított tétellapok a­­lapján kell végezni. A tétellapot a vizsgázónak kell húzással választania, a kihúzott tétellap nem cserélhető. Kívánatos, hogy a kollokviumokon is tétellapok alapján történjék a vizsgáztatás, bár ez nem kötelező. A hallgató feleletét a vizsgáztató értéke­li és beírja az eredményt a hallgató leckekönyvébe. A rendelet arra vonatkozóan nem intézkedik, hogy minden egyes hallgatónak a felelete után azonnal be kell-e Írni az érdemjegyet, vag^ pedig lehetséges egy-egy vizsgázó csoport vizsgázása után beírni a jegyeket. Az elégtelen osztályzatot is be kell jegyezni a hallgató lecicekönyvébe. Mind a szigorlatot, mind a kollokviumot illetően a rendelet hangsúlyozza, hogy szóbeli vizsgák. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hallgatók a felkészülesi idő alatt Írás­beli vázlatotní?észithessenek. Sőt a rendelet a felkészülési időt is megszabja,kollokviumnál a minimális felkészülési idő 15 perc, szigorlatnál 25 perc. A rendelet megszabja a kollokvium és a szigorlat felelősi időtartamát is, kollokviumnál 15-20 perc, szi­gorlatnál 30-4C perc. Kollokviumot a tárgy előadója tartja, szigorlatot csak tanár, do­cens, nagy hallgatólétszám esetén a Dékán megbízásából kivétele­sen adjunktus is .tarthat. A rendelkezésnek ez a pontja gyakorla­tilag nem valósítható meg egyetemünkön, mert aránylag navyon ke­vés a docens és egyetemi tanár, sőt adjunktus is nagyon kis lét­számban van. Pl. az egész Orosz Intézetben egyetlen adjunktus van, a tanszékvezető, a többi oktatók csak tanársegédek. A Dékán elv­társsai folytatott előzetes megbeszélés alapján közölhetem az ér­tekezlettel, hogy a rendelkezésnek ezt a pontját szükségszerűén úgy oldjuk me6, hogy a Dékán megbizza a tanszékvezetőket, hogy ők jelöljenek ki vizsgáztatókat a szigorlatokra is és a szigorlat fegyelméért és színvonaláért a tanszékvezető a felelős. Az ereuménytélén, vagy igazolatlanul elmaradt vizsgák pótlása céljából a hallgató legfeljebb 3 tárgyból, tárgyanként legfeljebb kétizben tehet utóvizsgát. A másodszori utóvizsgát csak a Dókán engedélyezheti és csak a Dékán vagy megbízottja jelenlétében te­hető le. Azt a hallgatót, aki háromnál több tárgyból elégtelenre vizsgázott, a Dékán évismétlésre utasítja; kivételesen indokolt esetben azonban az illetékes tanszékek együttes véleményének a­­lapján engedélyt adhat utóvizsgára. A hallgató tanulmányai folyamán legfeljebb egyszer ismételhet évet. Azokból a tantervben megállapított gyakorlati foglalkozásokból, amelyekből a tanterv gyakorlati jegyet ir elő, a'hallgató a félév végén az évközi munka alapján osztályzatot /gyakorlati jegyet/ kap. A Dékán az elégtelen eredményű vagy el nem végzett gyakor­latok pótlására az utóvizsga időpontjáig engedélyt adhat. Indokolt esetben a gyakorlat teljes megismétlésére, vagy évismétlésre uta­síthatja a hallgatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom