Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. október 27., II. rendes ülés

JÍ.» k*. • H quuuoLiU)

^ ^ , in £X »<üc oi.u

' f;

Baróti:Ebben a hónapban ünnepelte Szeged és az Egyetemes a város felszabadulásának lo. évfordulóját. A szegedi Bölcsészettudományi Kar az egyetem egyébb karaival együtt az elsők között , volt amikor a felszabadulás első hónapjaiban eltudta kezdeni a munkáját. Örömömre szolgálj hogy azok közül a professzorok közül akik akkor, a nehéz időben lelkesen elkezdték az egyetemi munkát, üdvözölhetjük Koltay-Kastner professzort. Ha viszszatekintünk az elmu.lt lo évre azonnal szembetűnik az a hatalma£ fejlődés amelyen Karunk átment. A felszabadulást követő első félév óta Karunk hallgatóinak létszáma csaknem megtízszereződött, az egyes intézeteknek, tanszékeknek felszerelését a múlthoz képest pedig szinte nem lehet összehasonlítani. Különösen feltűnő a gyarapodás a Kar oktatási munkájában elsődleges szerepet játszó könyvtári állományban, bár a Szovjet hadsereg mindent elkövetett, hogy megmentse a Ka^ régi könyv álagának jórészét^’ Ha azonban még ezt a múltból kapott kétségtelenül nem jelentéktelen leltári örökséget is figyelembe vesszük, akkor is jcagx láthatjuk, hogy a Kar könyvtári állománya és általában véve az intézetek felszerelése megtöbbszörözött. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Karunk a jelen pillanatba az ország egyik legjobban felszerelt Bölcsészettudományi Kara. Kétségtelen azonban áz is, hogy a Kar mostani szép berendezése nem kis mértékben köszönhető a tanszékvezetők gondosságánek is, és éppen az idei ünnepi évforduló fog lelkesíteni bennünket arra, hogy Karunkat még szebbé tegyük akkor is, ha^a jövőben a köitségvetési keretek kisebbek lesznek. A Kar fejlődésének egyes momentumait legutóbb az Egyetemi Könyvtárban rendezet kiállítás is szépen megmutatta, bár a különböző technikai okok miatt ez a kiállítás-nem adott méltó képet a Kar lo. éves fejlődéséről. Helyes lenne ha április 4.-re a Felszabadulás ünnepére valamennyi intézet házi-kiállitást rendezne a saját intézetének lo.éves fejlődéséről. Helyes volna ha a jövő félévben a hallgatók előtt is az eddiginél jobban tudatosítanánk azt a ^ !.

történelmi jelentőségű lo esztendőt amelynek Karunk szép fejlő- ;: dését köszönheti. Sajnos azonban az örömben szomorúság is vegyül, mert éppen a közeli napokba lesz lo éve annak, hogy Karunk egyik volt hallgatóját és Karunk történetének egyik kiemelkedő egyéniségét^Radnóti Miklóst meggyilkolták. Radnóti Miklós egész költői pályája szorosan hozzákapcsolódik a szegedi egyetemen töltött éveihez. Itt nyert inspirációt a világ haladó költészetét bemutató műfordításaihoz, de a map^ar költői hagyományokhoz való szorosabb hozzákapcsolódásához is. Radnóti Miklós résztvett egyetemünk hagyományaiban komoly szerepet játszó akkori baloldali ifjúsági mozgalomban is. Hasonlóképpen szomorú kötelességnek teszek eleget amikor Szerb Antal haláléról emlékezem meg.

Szerb Antal Karunk magántanára volt^és bár irodalomtörténeti módszere, irodalomtörténeti munkásságának elvi tartalma jogossan vitatható és bár nagyon sok vonatkozásban hatása alatt volt a kor dekadens irányú áramlatainak, de mélységes mehan.izmusa nem egy vonatkozásban közelhozzák ahhoz amit értékes haladó hagyománynak nevezünk. Radnóti Miklós emlékét Karunk a közeljövőben emléktáblával fogja megörökíteni és méltó ünnepélyei hódol emlékének.Szerb Antal pályáját pedig az Irodalomtörténeti Tanszék vezetője az Akadémiai Közlönyben fogja méltatni, mert mélységes humanizmusa és antifasiszta magatartása tartalmaz olyan jegyeket amelyek a ma számára is értékes példamutatást jelentenek.

1. pont. I

i

Tettamanti: Úgy érzem, hogy Andics elvtársnpnek nem világítottuk meg

eléggé azokat az objektiv okokat, amelyek minden Bölcsészet- 1 tudományi képzésnek az idejét szükségszerűen kell, hogy meg- j' hoszabbitsák . JTem hivatkoztunk arra, hogy a régi tanárképzéssel kapcsolatban a Bölcs. Karon nem vettük komolyon az

....n