Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. február 16., IV. rendes ülés

^ -- 2 -33

Tettasumti: As érvéül vizsgák; félért vizsgák nélkül nem jel intenek a hallhatók száladra könnyítést* He vei és 15 rténertb(51. az idén a, III, évesek csak beszámoltak* évvégén két félévi anyagéi ft«gnak vizsgázni. A hallgatók panaszkodtak, hogy nagyon nehéz le*z évvégén mindkét félév anyá jából vizsgásai, helytelen, hogy a mayyxt és történelem szakos hallgatóknak nos lesz év régén vizsgátok, roig «sás szakoknál sőt a 222.-n is vizsgásnak pedagőtfia-tö'itőnetből. A vissgaslnaráSd® kizárólag a magyar ős történél* tanárnak késztÖLŐ hallgatók száladra v:m bevezetve, síig az ösr-aes többieknek lesz vizsga. A minisztériumban az ősszel úgy 'egyeztünk mo , hogy a

űcoook vizsgásnak ebből a tárgyból. Kért em a 'Rektori Oktatási Osztályt, hogy segítsen ezt az animáliát megoldani,

Mérei: Tévedés, hogy a tört ékelem szakon gyeegábben sikerült volna a he iskolázd vO, mint a magjr&r szakon. így ez a különbség; nem lehet oka, hogy a két szak első évfolyama között lényeges különbség van a

nyelvel kapóséiatban azt tapasztalom, hogy- az oktató elvtársak jó íauakáját nem emeli ki eléggé a jelentés. Jó lett volna, ha a jelentés kiemeli a jó módszereket, főleg a fiatal oktatóknál,

hogy a többiekre is Vas Utólag hasson.

« ' •* ¥

En régig nésatCc. a kari átlagokat, akkor a ÍJ*évfolyamtól a IV.-ig jelentkező növekvő eredményekben nagyon szépen mutatkozik saog a tanári kar növelő' munkaj a. ás első é-folyam-szokott általában a leggyöngébb lenni. A történelem szákon a II.évfolyam beiskolázás« nem volt jó, a III.évfolyam pedig közismerten gyenge, de a IV, évfolyamon eredményesei'. aa$ a mi no/.. , .masa® szerint szerdán d.u. ankét less, nem helyes, hogy az oktatási napon ijénybevöfloaük a taarjaöjaályacrt idejét,

I

: :1, amit Hérái olvtáro a vi qfül-*

latban mondott, A magyar szék nem könnyebb, «ért a nyel vészét ' legalább oly>nx nehéz, mint <x tört éneicm. Komoly feladatokat ró a

n/.----------mint bármelyik rés**

, hogy a

között majd -_ . magyar szak

is önltritiluát gyakorolt, s voltok olyan r&egáHamitások, hogy a jeles és jó között a határ kis é elmosódott. Lohet, ho y a történész előadók ne® teszik vonzóvá a tárgyat, IJLndan osotre Mérői elvtársi élként® a kérdést.

nyelvészet a hallgatcaora, lényegesen többet, nin

tárgy történelemiből. Alapos»» leg kell vissgőlni

üst

körei: Kulcsár elvtársin. bizonyos fokú detasgógiával reagált az általa® felvetett ' problémára, iv>rfc tam orról bőszéit amiről tulaj diaiképpen ;v‘ szó volt. 4* magyar Író., aosa a tárgy anyagát, te ménsetét illetően folté JLenííl vonzóbb, mint r- tört őr ele®. íx első éven ebből 1-2 lined kaiörJ.aég adódhat.

Kylrl: A nyelvészet kétségtelenül nap. könnyű., /élúalabtai véve alapos isunkát

* .tóié az I.úvea .sókincos l foglalkoznak hall;ikus, Foltétkövetel a hall gav.óktól« _

t . óink & ez a legvorusÓbl.-, r. no® is oly* pr€& lernt Don ionul nehezebb anyagrész a foneci':a,SbbuL mindenki számára tankönyv áll readelkezesre s ennél az előadásokon lacyagesen többet kaptak a hallgatók. 2-2 szezdsáriua köretén bőiül gynluírolt ók. a hallgatok a fonetikát s alaposan óiké -..-zülb^ottek a vizsgákra. Ne® ismerhet«® el, hogy magyar nyelvészetből nm reális az eredr ny.