Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. február 16., IV. rendes ülés
Legfeljebb 1-2 esetten a jeles helyzet lehetett volna jót adni, de itt a sz obaaforgó hallgatóknál egész félévi. nrasr.ájT&SLapJán és a felelet lényege alap jéoi minősítettem a viza át jele ore, fi pyr-j.»’Levéve azt, hogy a viüsgadinakk hevében nem elég szabatosan tudták kifejezni maguka:♦ A magyar szak első évfolyason a felvételi vizsgák kon igen nagy volt a*'választ éh. Lénye ge^an többet. j elont.'üeztek magyar- szakra, mint történelem szakra. Liberalizmus e^F általán neavolt. fonetikából önállóságot mtn Mutat hntnsi; fel a Iial" 'átok, 'ténykerdésekről van szó s ereket- a tényeket becsületesen megtanultál: első éve3 hallgatóink. Azt szeretném javasolni, ho-jy tegyünk meg mindent am.-aL érdekében, hóg a vizsgatapasztalatok mielőtt nem vitattuk meg kari dióson vagy egyéb illetékes helyen ne kerüljenek a nagy nyilvánosság elé. k liberalizmus a hallgatóinkban is sokszor ..a megérdemelt helyes qs tályzatot ássa alá. Őhbizalawlsat rontja, hogyha a Kar nem minden oktatója tartja reálisnak, a. kapott 'Osztály.- at okát • A .liberalizjaus veszélyére fel kell hívni a módszert: ! ság fi . i elvtárs felszólítása alapján, az volt az érzésem, hogy a jelenlegi he" aek a realitását igyekezett volna igazolni a najjyár szak osztály tataival kapcsolatban.- ., hogy riem a mo lévő adatokra építőt , amikor egykét tized különbséget helyesnek tart, holott a valóságban; laajdnen egész,. de több mint fél jegynyi differencia fedezbefő fel. i3 pi óblénánafc a- megvitatása a Módszertani bizottság feladatat kell, hogy képezze. A tárgyak közötti különbség egyéni érdeklődésből, gondclltodási •:saj ácsukból stb* -bői fakad. Le kell szögezni, hogy mint aM ódszertani bizottság elnöke, a dékáni jelentés egyik vo^-lkozó részével nem tulok egyetérteni, mert a Módszertani Bizottságnak tulajdonit olyan ki jele! test, amit nem tett meg soha. Á magyar szakon sok a jeles, s a norma olaosony, ezt a Módszertani Bizottság soha non jelentett« ki. Alt ólában' vóVe tény, hogy a jeles oszt'dysatok száma magas. Jamiárban a Módszertani Bizottság csaknem minden egy- - vizsgát meglátogatott s laegállapitotta, hogy • liberalizmust- eg-; 11: jyantis helyzetben sem tapasztalt.- Az érvényben lévő oszt 'lyzarti .szabályzat szerint jel.est -az kaphat, aki önálló problémát lát ueg n vizsgaanyaggal kapósolatban^ Az also éves fonetikai, a másodéves poétikáig verstani anyagokban vólsm.nycm ! valakit j inösite-. niy ha jól 'steBtanulta a vizsgaanyagot.. Bsekben az ^ahyanpkban önállóan- gondolkozni a hallgató nem tudhat a tárgy tenoészötábSl kifolyóba Jót sem kaphat az á hallgató, -aki. becsületesen racgt uralta a tananyáiét. Hbm a normákat tartotta' a Módszertani Bízott s% alacsonynak, lumen a jélenlegx oa: u'l\ 1 nos t jvk helyes4, ne! . bevezetendő módo£.itása javaslatoknak a megtkv a szóbanforgő czakszervezt tárgyát képezi, 'A Módszert •-ad Bizott■Ság, gmieniiyib-en' módjábon- áltt, megállapították - hogy a Karon liberalizmus ’ mm-■ volt • A t örténelem ee a magyar szak vizs^-erelményoi közötti eltérés abból ás fakad, hogy a tört -inéiesi III évfolyam meglehetősen gyenge, a magyar szak HÍ.évfolyama rendkívül, jó. 'Zz. lehet a különbség egyik oka. < í A nyelvészeti és antik világirodalmi vizsgák, anyagé; kellett esak jól tanulni ahhoz, hogy valaki jeles osztályzatot kapjon; Az első évfolyamon a magyar szák- kiváló emberekböl tevődik össze. Olyan emberek körűitek a mostani elsőévesek között magyar s zakra, - akik •’jsúaongtak az irodalomért már középiskolás korukban-is. Az I.évesek Írásbeli mgyar irodalmi vizsgáin,’ ahol már a jelenségek közti összefüggések Önálló értékelését is megkívánhattuk lényegesen alaosonyabb a.vizsgáétlagi . , . Javasolni fbf jük, hagy a miniszte riumnak, ho y ne évvégén legyen az orosz és történelem szakon összevont vizsga.
