Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. október 20., II. rendes ülés
(/> Az eszmei-politikai nevelés a. Szegedi Tudóman77egyetem Pölcsésze"ttudoman^i- Karin. I. Az 1952 novemberi és az 19^3, júniusi párthatározat, valamint az uj kormányprogramm ált-l a magyar dolgozó nép elé sz^bqtt feladatok fokozott öntudatot, felelősségérzést, élt? ozp tkészséget * a haza igazi szeretetét, a szabad népek összefogásában, kölcsönös segítségnyújtásában rejlő roppant, legyőzhetetlen erő jelentőségének felismerését kivárják meg. A Pártunk és kormányunk által kitűzött tervek magvalósításának, boldog, békés életünk biztosításénak, életszínvonalunk a múltban sohasem ismert magaslatra való gyors felemelkedésének legfőbb feltétele a dolmoz^k tudatosságában van. Abban, hogy tudjak, miért dolgoznak pozitív és negativ értelemben égyaránt. Tudják, hogy mit akarnak elérni és hogy minek a visszatérését kívánják végképpen, egvszersmmdenkorra megakadályozni. Mindennek feltétele az, hogy dolgozóink uj, szocialista emberekké váljanak. El kell jutnunk oda, hogy dolgozóink ne csak azért dolgozzanak, hogy bizonyos kötelezettségeket lerójanak, hóim7 a megélhetéshez szükséges bizonvos termékeket, - beleértve a legtágabb értelemben vett un gélhetési, szükségleteket mint könyv, mozi, színház, üdülés stb. - megszerezzenek, hanem hog77 a közösség javéra megszokásból, önkéntesen, törvényesített normák nélkül, díjazási feltételek nélkül dolgozzanak. Hogy mindenki átérezze a közösség javára végzendő önkéntes munka szükségességét. Hogy a munkavégzés az egészséges szervezet szükségleteként végzett munkává alakuljon. Nem vitás, hogy ma a kapitalizmusról a szocializmusra, a kommunizmus alsóbb fokára való átmenet viszonyai között még messze-, igen messze vagyunk az ilyen munka széleskörű, valóban tömeges alkalmazásától. De ezt a távlatot szem előtt téveszteni annyit jelentene, mint a napi élet szükkörü gyakorlatának falusi templomtoronyperspektivájából nézni a munkavégzés kérdéseit. Az a körülmény, hogy az ujitómozgalom munkaverseny, Sztach^nov- és egyéb mozgalmak Pártunk és államunk támogatásával hazánkban egyre szélesebb körben terjednek el, ezt bizonyítja, hogy kialakulóban van az uj munkafegyelem, kezdenek kialakulni az emberek közötti társadalmi kapcsolatok uj formái és módszerei. Ahhoz, hogy ezek az uj kapcsolatok általánossá. váljanak, a kommunista embertípus kialakulhasson, hosszú, évtizedes nevelőmunka szükséges. Ez a munka azonban a leghálássbh és legnemesebb munka, Elvégzése sokoldalú tevékenységet és sok tényező egy cél érdekében különböző területen végzett munkáját követeli meg. Döntő szerep jut ebben a nevelőmunkában 0 Pártnak és az 6 irányítása szerint működő tömegszervezeteknek, mindenekelőtt a DISz-nek és a szakszervezetnek. legközvetlenebbül azonban a pedagógusokra vár ez a feladat. A legnagyobb munka és a legnagyobb felelősség ránk oktatókra nehezedik ezen a téren. II. A MDP Központi Vezetőségének 195Ő. júniusi határozatai és az Ott megszabott tennivalókat konkretizáló uj kormányprogramm nem^ hiába állította kulturális tevékenységünk gyujtópont já/be ^az ^ alsó-^ és középfokú oktatás nagymértékű mennyiségi kiszélesítését és minőségi elmélyítését. Az egyetemekre ebből kifolyólag a tudósképzés változatlanul elsőrendű feladata mellett még az eddiginél is lényegesen nagyobb mértékben vár a minőségi tanárképzés feladatának el-