Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. október 20., II. rendes ülés

2 látása.- Nem elégséges, hogy csapán jó tárgyi ismer etekkel, komoiv anyagszerü szaktudással felvértezett tanerőket bocsássunk ki. A Központi Vezetőség tiatározót<:’ n és az aj kormán^programüíben meg­jelölt közvetlen célok és az előzőkben vázolt távolabbi, a kommu­nizmus felépítését szolgéló célkitűzések csak ug?T valósíthatók meg, ha tanáraink meggyőződéssel, öntudatosan, céltudatosan nevelik a rájuk bízott gyermekeket. Ehhez pedig az kell, hogv maguk is meg­­gvőződéses, öntudatos, céltudatos emberekké nevelődjenek, akik az anyagi ismereteket politikusán adják tovább ugv, hogy a gyermek, a szükséges ismeretek elsajátításával együtt megértse, hogv miért kell mindezt tudnia, mit érhet el, hova juthat el a tudás fegyve­rének segítségével, miért is szükséges a johh. alaposabb tanulás. Mindezt az egyetemen az eszmei-politikai nevelés színvonalának je­lentős fokozásával érhetjük el. Pölöttes hatóságiink a hazai egye­­temek oktatásának megvizsgálásóból szerzett t-aposztalrteit össze­egyeztetve a Szovjetunióban járt felsőoktatási küldöttség által szerzett tanulságokkal arra a .megái 1 apitásra jutott, hogy egyete­meink általában megbizhaté, jó tárgyi ismereteket adnak hallgató­iknak. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy egyetemeink oktatá­sát általában véve még nem hatják át eléggé az elvi, politikai szempontok és arra inkább a szakmai prskticizmus a jellemző. In­kább ohjektivista, pozitivista ismeretközlés, mintsem elvi elmé­lyedés, a tárgyi anyagon keresztül a mélyebb összefüggések bemu­tatása a jellemző. Ezért szükségesnek látta, hogy egyetemeink eb­ben a tanévben alapvetően javítsanak eddigi - t~bbé-kevésbbé ál­talánosnak mondható - gyakorlatukon. Az ÖM az állami ideológiai oktatás uj rendszerével, a M'f\ az akadémikusok és kutatóintézeti tudományos dolgozók oktatásával biztosítja az oktatás ilyen termé­szetű megjavításának’ tárgyi feltételeit. Ezek a tanfolyamok hiva­tottak arra, hogv okt*tóinknak konkrét tér”' . v ’-en megmutassák a tárgyi ismeretanv-g politikus elemzésének módszereit és ezzel elő­segítsék oktató ás tudományos feladataiknak még a-z eddiginél is johh ellátását. III. Az egyetemi oktatás magasabb eszmei-politikai szinvonnIának kérdésével a mi kari tanácsunk és több k^ri ül^s bevezetőjében, egyes napirendi pontjaival kapcsolatban Dékánunk többször foglal­kozott. Legutóbb ennek a tanévnek megnyitó ülésén, az OF rendele­tének ismertetése során irányította rá figyelmünkét erre a döntő fontosságú kérdésre. Egves intézetek, tanszékek már az elmúlt tanév, sőt tanévek során tettek bizonyos kezdeményező lépéseket °z eszmei-politikai nevelés terén és előadásaikat, szemináriumaikat egyre jobban át­hatotta s msrxizmus-leninizmus szelleme. Ugyanakkor azonban meg kell mondani azt is, hogy ez az egyébként általánosnak mondható törekvés nem érvényesült kellő következetességgel és egyforma suly­­lyal az egész Kar viszonylatában. Számos esetben a tárgyi ismeretek elborították, v^gv leg-lábbis bizonyos és nem kívánatos mértékben háttérbe szorították nz elvi szempontokat, másutt pedig ° tárgyi ismeretközlés elvált az elvi megalapozástól, ahelvett, hogy arra épült volna szorosan összenőve vele. Bár egyelőre meg cs^k az egves intézetek munkatervei állnak rendelkezésre és következtetések cs-'k ezekből vonhatók le, úgy gon­dolán nem festek túlságosan rózsásszinü képet és nem szépítem a

Next

/
Oldalképek
Tartalom