Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 27., VI. rendes ülés

1-1- 7 -eafc a kérdést a Kar más sáskáin is, s ha mindenütt ez derülne ki mostani vizsgaeredmóiyaBLnket normális helyzetnek lehetne tekintetni. A hallgatók u.i. >2», óraik a szaktárgy iránti érjek! idősüket.

Ennek ellenére a jeles és jó közti viszony elmosódó. ügyes vizsgáztatok és egyes tansssékek nagyon ítegnézték, hogy Id.'kap jelest, mellől azonban előfordult az is, hogy egy becsületes félévi munka .és a vizsgán való jó szereplés alapján a minősítéskor jelesre érté* keltek# Hehány wel ezelőtt »ég kitűnő is szerepelt az osztály!«* tok 1:űzött, közben a kitűnőt eltörölték s az ekkori kitűnő és jeles közti határok elmosódtak. Ennek az osztályzási minősítési rend* szarnak az a súlyos pedagógiai hibája ia vasú hogy a kiváló hallgatókat az osztályzáson belül nes tudjuk eléggé kiemelni* Begnoztea

Ízt a kérdést szélesebb körben a többi bölcsészkarok viszonylatában 3* Tapasztalatom szerint Budapesten és Debreoenben a jeles és jó aranyszáaa álig 1*2 tizeá eltolódás tmutat*

A normák kérdését orr.zá oson fel kell’vetni, mert ha ni most elhatároznék, hogy a ^jelest, jóval szigorúbb feltételekhez kötjük akkor a har bankájáról helytelen kép alakulna ki# A minisztérium képviselője egy értekezleten ldLfejtette, hogy az lenne a helyes* ha a jelesre a régebbi kitűnő mért élcet allcalmaznánk. Meg kell állapítani, hogy ez nem tört .art nej se* Kari sem egyetemi vd ban#

Ame.rgm.ben a minisztérium a jó és jeles közti különbséget módosítani kivánja* nagy on figyelembe leéli venni Székely elviére javaslatát* A Módszertani Bizottságnak is meg kel 1 vizsgálni ezt a 1 ,

mert amennyiben mégis az alákul ki, hogy az eddigi nomán változtatni Itellá akkor úgy kell megvalósítani' a módosítást, hogy a félév elejétől érvényesülj ön a gyakori atban. ügy latén, hogy egyes tárgyaknál valóban könnyen oszt aggatták a jelest s ezt valóban lehetne liberalizmusnak minős it «ni. Ezek az esetek azonban nem tipikusak s' hozzávetőlegesen alig 1 tizeddel szántanak le átla eredméßyflnket. Megtörtént viszont az is* hogy na egyes, intézetek és tanszékek az országosan 1-dLalakult osztályzási szabályoknál szigorúbbon osztályoztak. iái ezt figyelembe vesszük, akkor a mi erecbaényüntort reálisnak kell tartani# Egyébként a budapesti bőlcsészka n, ahol a makaviszonyok* tanulási lehetőségek korántsem olyan szerencsések 4.17 átlageredményt értek el# a mi 4#13*as átlagunkhoz képest, tehát a ni ónk vaioaivel alacsonyabb. A liberalizmussal Kapcsolatban mejyaelitettem Koltay, halász ér. kulcsár elvtár ok nevét, de a statisztika alapján feltűnő jő eredményt értek el a hallgatók Király elvtárt mái is* Kiderült, hogy király elvt&rs kitűnő pedagógi - ai módszerekkel gyakorlati bemutatott rendezett s ezek a rciaagas,ló eredmények az I.éves orosz szakos hallgatóknál fordultak elő s itt csalt ez volt az egyetlen vizsga > ezért teljesen re -JLisnak hell tekintenünk ezeket az átlagnál lényegesen magasabb teljesítmonyukét is. Bizonyos mértékig kiró elvtársnál is tapasztaltnunk liberal izmust 4 de a Vizsgabizottság figyelmeztetése után nem volt tap.Höztalhato aala enyhe osztályzás. Folónyi elvtárs megjegyzése rendkívül toauláígos számunka. A kis vizsgák és a félévi vizsgák között valóban lényeges/ különbség volt tapasztalható. Ezt nem kismort@cben annak lehet betudni, hogy a hallgat óid :al való fodLalkosas os a vizsgázók szorgalma is súllyal a víz agáidat megelőző időszakra esik.

A Karácsonyi elytársáltal felvetett kérdések első részével kapcsolatban szeretnék -reflektálni a munkás, paraszt 03 szekerettse^ls hala.gatoK eredményeire. Az eddigi felszólal árokból egyért■: Imiién kídertu.t# hogy a következő félévben &3 opos bban kell í

.Uett’meg lakért áll az*iskórettr J-gacok ereomonyelnol a kis számok törvénye is erősen érvényesült.