Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
10б HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. 1933. január 8-ai Bácsmegyeí Napló ban jelent meg Dettre János írása,7 aki a napilap korábbi vezető szerkesztője volt. Dettre a Bácsmegyeí Napló védelmére kelt, hiszen a napilap, véleménye szerint, az elszakadt magyarságból kisebbségi magyarságot nevelt publicisztikájával. Szerinte egyesek a regény8 szereplőit küldték a Bácsmegyeí Napló ellen. Dettre az irodalomban megjelenő új történelmi regényre apellált, mint amilyen A hinterland is, amely „a történelem kendőzetlen, igazi arcát akarja megmutatni, megtisztítva a frázisoktól, a közhelyekké taposott hazugságoktól s mindattól a kozmetikai szertől, amivel egykorú uraikat kiszolgáló tudósok, vagy irók szépítették meg a valóság arcát.”9 Dettre nem kelt a regény védelmére, hiszen teljes egészében nem ismerte azt, hanem a szempontokat utasította el, amellyel a regényt és a napilapot támadták kártékonyán és rosszhiszeműen. Nem biztos, hogy az ellenkampány csorbát ejtett a regény fogadtatásán, hiszen a negatív reklám is reklám, és párbeszédet generál. Ezt igazolja az a tény, hogy Szabadkán, a Minerva Nyomdánál 1933-ban már meg is jelent a regény A hinterland címen, a szerzője Munk Artur nevűként jegyzi magát a fedőlapon. A Bácsmegyeí Naplóban való regénypublikáció és a Minervánál 1933-ban megjelent kiadás azonos betűtípussal, szinte azonos szedéssel történt, így kerülhetett sor a gyors megjelentetésre. A kötetnek Fischer József készítette a fedőlaptervét. Az 1933-as első kiadás fedőlapján, valamint a Bácsmegyeí Napló-s regényrészieteken a cím hasonló betűvel íródott, a kor stílusát idézte. (A kötet borítója a tanulmány címlapján látható.) Posztumuszként, 1981-ben a Forum Könyvkiadónál megjelent újabb kiadás már helyesírásilag javított. Az 1981-es kiadás védőborítóján Hinterlandként jelölték a címet, míg a címlapon A hinterland regényeim jelent meg. A szerző neve mindkét helyen Műnk Artúrként10 jelzett. Kosztolányi Dezső 1910-ben felhívást intézett az írókhoz Alföldi por11 című írásában, amelyben arra kérte őket, írjanak regényt a sajátos bácskai atmoszféráról, ahol a kedélytelenség, a lamentáció, az álom, a lustaság erjesztő gombája terjed, ahol a „... bor alján nem jókedv van, hanem valami nehéz, füllesztő balkáni méreg”12. Szabadkáról, a dekadens és szomorú, halott városról szerette volna Kosztolányi, ha egy író merészen vallana, mint még 7 Bácsmegyeí Napló, 1933. január 8. 3. 8 Dettre János Hinterlandként jegyezte a címét. 9 Uo. 3. 10 Posztumusz keletkezésű névváltozat, a mai irodalomtörténeti és bibliográfiai gyakorlat ezen a néven tartja számon a szerzőt. Az írót Műnk Arthúr néven anyakönyvezték, a nevét nem jelentékeny írásképi módosításokkal, de több változatban használta, írói működését főként a Munk Artur, Munk Arthur nevek alatt fejtette ki. 11 Kosztolányi Dezső: Alföldi por. In: Uő: Álom és ólom. Budapest, 1969.465-467. 12 Uő 466.
