Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Műnk Artúr: A hinterland ... korábban senki; ha végre terítékre kerülne a vidékies pletyka, a probléma, a torz nábobok sora. „Ez a por él. Éppen ezért nem is bízom geológusokra, kémikusokra és más egyéb tudósokra, de az írókat kérem, hogy vizsgálják meg alaposan, lelkiismeretes ihlettel, micsoda szörnyek alszanak ebben a nagyon is specifikus alföldi keverékben?”13 Nem tudjuk, Műnk Artúr olvasta-e az írást, ha igen, emlékezett-e rá ekkora időbeni távolságból, erre rezonálhatott-e. Mindenesetre regényének egyik helyszínéül éppen Porvárost14 választotta, amit Szabadkaként lehet azonosítani. A regénybeni Porváros a lustaság, a szomorúság provinciális Műnk Artúr-i világa, ahol rosszul világítottak az utcák, a júliusi napon gyilkos meleget lövell az aszfalt és a házfal, ahol a vasútállomáson az első világháború alatt ételt osztanak a lakosok a hazaérkezőknek, tudakolva saját katonájuk sorsát, mások első világháborús szabácsi ereklyéket adnak el a porvárosiaknak. A kávéházakban stratégák arra fogadnak, mikor lesz fegyverszünet, a porvárosi Földbankban pedig csinos nők váltják fel a hadba vonult tisztviselőket. Műnk Artúr csak egyik helyszínéül választja kötetében Porvárost, azaz Szabadkát mint a hinterland egyik városát, a többi helyszín - például a szintén beszédes nevű Iszapfüred, amely regényrészben visszatér a szerző A repülő Vucsidol15 című kötetből ismert szarkasztikus írásmódja - a hátország különböző dekkolási, megbújási lehetőségeit tárja fel az olvasó előtt. A hátországi helyszínek mellett újabb helyszín maga a front, ahova a főszereplőnek, Stein Leónak csak elvétve sikerül eljutnia, és gyorsan meg is futamodik onnan. Műnk Artúr regénye már beleillik az 1920-as évek végétől az 1930-as évek elejéig körvonalazódó helyi színek elméletébe, a Szenteleky Kornél útmutatásával fémjelzett couleur locale-vonalba. Mint ahogyan azt Bori Imre írta az 1981-ben, posztumuszként megjelenti hinterland utószavában, a szerző biztos fogódzót látott a helyi színek használatában és a megélt katonai tapasztalatainak prezentálásában.16 A regénybeli Porvárosban él Kávé Mátyás, a hinterland, a hátország szatírájának első hőstípusa. Rőfösből lett csokoládéárus, bonbont árul a vasútállomáson a katonavonatoknak az első világháború elején. Az a hír járja, hogy Kávé úr azért árul cukorkát a vasútállomáson, hogy a Szabácson, a katonák által lopott ékszereket felvásárolja a hazaérkezőktől, átutazóktól. 13 Uő 466. 14 Porváros mint helyszín majd visszatér a Bácskai lakodalom című posztumusz Munk-regényben is. 15 Műnk Artúr Csáth Gézával és Havas Emillel írt közös regénye a korabeli, századelős Szabadkáról és Palicsról, az egykori valós városvezetőkről, értelmiségről szól. A Bácskai Hírlap regénymellékleteként publikálták először 1906-ban, majd az Életjel Kiadó jelentette meg a regénymellékletek és -illusztrációk alapján 1978-ban. 16 Bori Imre: Műnk Artúr és A hinterland (Utószó). In: Műnk Artúr: A hinterland. A mögöttes országrész háborúja. Újvidék, 1981. 237.
