Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁTORSZÁGI HÚSVÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN SAJTÓSZEMELVÉNYEK TÜKRÉBEN A sajtótermékek elemzésével kapcsolatban fontos leszögezni néhány dolgot. Kutatásomat az interneten elérhető digitalizált állomány bevonásával végeztem, vagyis csak azok a lapok kerültek a vizsgálati mintába, amelyek online fellelhetők. A minél nagyobb reprezentativitást elérendő, igyekeztem az ország több pontjáról származó újságok példáit idézni, illetve a mintában napi- és hetilapok vizsgálatát, illetve az országos és lokális sajtótermékek elemzését megvalósítani. A sajtótermékek értelmezése során lényeges szempont, hogy a vizsgált forrás a keletkezésekor nem azzal a céllal született, hogy saját idejének kordokumentuma legyen, hanem azért, hogy informálja az olvasóközönséget a közösséget érintő legfontosabb történésekről és információkról. Ez önmagában hordozza azt, hogy az objektivitást mennyi tényező befolyásolja, hiszen a politikai szándék, jelen téma esetében a háborús propaganda, a cenzúra, a lapok fenntartói, a települések vezetése, az olvasók vélt és valós igényei és manipulálásukra tett kísérletek mind meghatározták az információk mennyiségét, minőségét és a közlés módját, és persze a megjelentetett információk mögött sejthető meg nem jelentetett adatokat is. Ez természetesen a politikatörténeti eseményeknél valószínűleg nagyobb hangsúllyal esik a latba, és még nehezebbé teszi az adatok értelmezését, míg más típusú tudósításoknál/cikkeknél kisebb a jelentősége. A helyi újságok a hétköznapi élet lenyomatai, főként a városi közegben, hiszen a különböző műfajú írások reflektálnak a lakosok életének több területére, a hirdetések, rövid hírek, beszámolók, műsorok és a nyelvezet körvonalazzák azt, hogyan folyt az élet egy-egy korban. Az újságokat természetesen kritikával kell forgatni, a fent felsorolt, az információkat esetlegesen torzító tényezők miatt. Feltételezésem, hogy a háborús húsvét esetében a torzító tényezők valószínűleg a frontra vonatkozóan jelennek meg nagyobb hangsúllyal, a hátországi mindennapok esetén pedig kérdés, hogy milyen területen volt érdekelt bármilyen, a folyamatban részt vevő szereplő, hogy az információkat akár negatív, akár pozitív irányba megváltoztassa. Ilyen területek lehettek az ellátás vagy az adományozás, hiszen a központi szándék általában afelé irányul, hogy a valós problémákat elkendőzzék, és ennek megfelelően a pozitív történéseket hangsúlyozzák, növelve az emberek biztonságérzetét, kormányzásba vetett hitét. Ahhoz, hogy mindezt kontextusában értelmezni lehessen, fontos a sajtótörténet téma szempontjából releváns időszakát is megismerni.